A rovat kizárólagos támogatója

Nem sok történt a világ fenntartható fejlődése érdekében az 1992-es riói nemzetközi konferencia és csúcstalálkozó óta – fogalmazták meg a tudományos élet és a felsőoktatás képviselői tegnapi budapesti szakmai tanácskozásukon. A riói találkozó eredményeit idén ősszel Johannesburgban kívánják megvitatni az egyes országok küldöttei, és valószínűleg sor kerül majd az állami vezetők csúcstalálkozójára is. A johannesburgi találkozóra történő felkészülés részét jelentik a különféle szakterületek képviselőivel megrendezett magyarországi
kerekasztal- beszélgetések. A tudomány, az oktatás képviselőit követően hasonló konzultációra kerül sor a szakszervezetekkel, a különféle civil szervezetekkel, egyházakkal, majd a zöld szervezetekkel és az önkormányzatokkal, illetve az üzleti szféra képviselőivel. A tapasztalatokat az áprilisra tervezett rendezvényen összegzik, akkor vitatják meg a fenntartható fejlődés érdekében tett magyarországi intézkedéseket bemutatót jelentés tervezetét is.
Gyulai Iván, a miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért igazgatója többek között elmondta: 1992 óta sem történt meg a paradigma-váltás. A fenntartható fejlődés még mindig csak szakmai körök, néhány ember, nem az egész emberiség ügye. Nem mutatkozik meg az erkölcsi, etikai normákban az egyes emberek értékrendjében. Alapvetően más szemléletmódra lenne szükség világszerte, mert e nélkül továbbra sem várhatók eredmények.
Fodor István, a Pécsi Janus Pannonius Egyetem tanára szerint a probléma egyik fontos része, hogy a gazdaság nem csupán értékteremtő, de az értékek rombolója is. A fenntartható fejlődés érdekében értelmezni kellene, hogy mi tekinthetők valóban értéknek. Szükség lenne az ember-természet harmóniájának helyreállítására.
Láng István akadémikus bemutatva, hogy miként jutott el a világ a riói csúcsig elmondta: már a nyolcvanas években tapasztalható volt a szemléletváltás, kiderült, hogy a környezetromlás nemcsak regionális, de globális probléma is. A károk többsége csak hosszú idő múltán számolható fel, a problémának pedig a természetin kívül legalább ennyire fontos gazdasági és szociális összefüggései vannak. Az akadémikus hangsúlyozta: a riói konferencia pozitív hatással volt az egyes nemzetek környezetvédelmi programjaira, a levegőtisztaság- és vízvédelemre, a hulladékgazdálkodásra, a vállalatok környezettudatosabb irányítására. Abban viszont egyetértett Láng István a kritikai észrevételekkel, hogy globális méretekben folytatódott az erőforrás- tartalékok felélése, a környezet romlása, az anyag- és energiaigényes fogyasztási szokások konzerválódása. Nem csökkent, hanem tovább nőtt a szegény és gazdag országok közötti különbség, 800 millió ember éhezik a világon.
Faragó Tibor, a Környezetvédelmi Minisztérium főosztályvezetője többek között arról tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit, hogy a szaktárca közreműködésével hamarosan önálló, a fenntartható fejlődés kérdéseivel foglalkozó internetes honlap indul.
2002. 01.17.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás