A geotermikus energiára építve próbálják csökkenteni az orosz gázfüggőséget és a károsanyag-kibocsájtást Szegeden. Egy 9 milliárd forintos, 60 százalékban az EU által finanszírozott beruházás célja az, hogy az eddig teljesen az orosz gázra épülő távfűtési rendszert jórészt átállítsák a geotermikus energia használatára.
Az épülő rendszernél az AFP magyarországi csapata forgatott. Nekik mutatta meg az egyik első kutat Medgyes Tamás, a Szegedi Távfűtő Kft. operatív igazgatója, egy panelház előtt:
„Ez a panelház a nyolcvanas években épült. Azóta több millió köbméter orosz gázt tüzeltünk el, hogy felfűtsük a benne lévő lakásokat. Tavaly azonban fúrtunk egy kutat, ez egyike a kilenc szegedinek. Most már tiszta, független, helyi és megújuló energiához jutunk, a talpunk alól” – mondta Medgyes.
A rendszer lényege, hogy a majdnem kétezer méter mélyről érkező, több mint kilencven fokos víz nem kerül be a lakásokba, csak felmelegíti a fűtőcsöveket, majd visszatér a felszín alá.
„Annak érdekében, hogy a geotermikus energia valóban megújuló energiaforrás legyen, nemcsak egy termelő, de két visszasajtoló kutat is kell fúrnunk. Mind a három kút talpmélysége nagyjából kétezer méter, és a termálvizet 1500 és 1900 méter mélységből, az ott elhelyezkedő földtani közegből termeljük ki, és oda is sajtoljuk vissza” – magyarázta Bencsik Attila mérnök.
Európa legnagyobb távfűtés-modernizáló projektje
Ha a rendszer elkészül, 28 ezer lakás és 500 intézmény fűtését tudja majd biztosítani, és kevesebb, mint a felére csökkenti a város földgázszükségletét. Ez lesz Európa legnagyobb geotermikus távfűtőrendszere Izlandon kívül.
Magyarország adottságai különösen jók a geotermikus energiát illetően, de egyelőre kevés projekt indult ennek kiaknázására. Szeged mellett a miskolci Avas-lakótelepen értek még el jelentős eredményeket, illetve Bőnyben van még egy központ, ami az Audi Hungária Motor Kft. hőellátásának 60 százalékát biztosítja, emellett 24 ezer győri lakást fűt távhővel.
Az uniós helyreállítási alapból azonban várhatóan sok forrás jut majd az orosz energiafüggőség csökkentésére, ami az Európai Bizottság egyik fontos javaslata volt a magyar kormánynak.
