A rovat kizárólagos támogatója

Európában kisebb-nagyobb sikerrel már mindenhol működik a lakossági szelektív hulladékgyűjtés. A svéd és az olasz két európai véglet. Milyen változásokat tervez az OHÜ itthon januártól?

Január elsejétől egy új rendszer felépítése kezdődik, mondta el a Kossuth adó kihívás c. műsorában Vámosi Oszkár, a szeptember elején alakult Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség  (OHÜ) ügyvezető igazgatója. Koncepciójuk egyik alapgondolata, hogy a lakosságot anyagilag érdekeltté kell tenni a szelektív hulladékgyűjtésben. Az országban 5-6 ezer hulladékgyűjtő sziget található, de ezek jó része nem alkalmas a hatékony gyűjtésre, ezért ezeket felszámolják. Az OHÜ a legolcsóbb és a legjobb módszert kívánja bevezetni: külön gyűjtik majd a komposztálható hulladékot, a nem komposztálhatóból pedig a műanyagot, a fémet és az üveget együtt, a papírt pedig külön. A betétdíj bevezetése is a terveik között szerepel – az üvegre mindenképpen, de vizsgálják, hogy a műanyagot, a fémet, az italkartont érdemes-e bevonni a betétdíjas rendszerbe.

Az európai példák közül a jól működő svédet és a kevésbé hatékony olaszt mutatta be a műsor. A svédek környezettudatosságból szelektálnak, és már régóta komolyan veszik a szelektív hulladékgyűjtést. Az újságpapír nyolcvan százalékát, a műanyag palackoknak és alumínium dobozoknak is több mint a felét újrahasznosítják. A műanyag palackokat, valamint az alumínium sörös és üdítős dobozokat visszaváltják az üzletek. Külön gyűjtik az összes többi fém konzervdobozt és a kemény műanyagot. Az újságpapírnak és a kartondobozoknak, a lámpáknak és a fénycsöveknek, a használt elemeknek is külön-külön gyűjtője van. A lakótelepek autóparkolói mellé épített házikókban találhatók a tízféle háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló tárolók. És ez csak a mindennapi szemét. A veszélyes hulladékot, az elromlott, lecserélt nagyobb háztartási gépeket, számítógépeket az üzletek vagy a városi gyűjtőtelepek veszik át, a lejárt gyógyszereket pedig a patikákba viszik vissza. Eldobott szemetet nem találni a svéd utcákon.

Olaszországban egy főre évente 610 kilogramm háztartási hulladék jut. A szelektív hulladékgyűjtés aránya az idei júliusi adatok szerint átlagosan 32 százalék, az észak-olasz városokban ennél jobb, 40 százalék feletti, Itália középső részén 20, délen és a szigeteken pedig ennél alacsonyabb. A 260 ezer lakosú Veronában például minden második ember szelektíven gyűjti a szemetet, a 650 ezres Palermóban viszont alig nyolc százalék. Az ország egyes területei között mutatkozó jelentős különbségek oka nem mindig a pénz, a hozzáállással, az erősebb-gyengébb környezettudatossággal és a szokással legalább annyira magyarázható. Nápolyban évtizedek óta ugyanaz a probléma, nem tudnak mit kezdeni az utcákon felhalmozódó, folyamatosan rothadó, több mint 1500 tonna szeméttel. Soha nem építettek szemétégetőket, s a szelektív hulladékgyűjtés ugyan elkezdődött, de akadozik. A május végén hivatalába lépett új polgármester a szeptembertől indított, lakásonkénti szelektív gyűjtéstől remél megoldást, de addig is külföldre szállítják a nápolyi szemetet. Rómában jelenleg vegyes a rendszer: a szelektív gyűjtést a lakótömbök elé kihelyezett papír, üveg és műanyag, valamint vegyes szemét gyűjtésére szolgáló konténerekkel oldották meg. Az otthononkénti gyűjtést pedig két éve kezdték bevezetni az olasz főváros egyes kerületeiben.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek