A szélenergia egyre népszerűbb, de vajon jót tesz-e majd a Földnek, ha 2050-re a világ áramszükségletének egyharmadát tisztán turbinákból nyerik majd? Az energetikai szakértők ma azzal számolnak, hogy 2030-ra az energiaszükséglet 19 %-át fedezik majd szélerőművekkel, 2050-re pedig több, mint a 33 %-ot.
Magyarországon 2010-ig 37 szélerőmű épült, összesen 172 turbinával; a hazai szélerőművek mostani összkapacitása 325 MW körül alakul, ami az ország áramtermelő kapacitásának 3,8 százalékát teszi ki. A kezdeti fellendülés után az elmúlt évtizedben azonban gyakorlatilag nem telepítettek új tornyokat, ami a 2016-ban elfogadott szigorú szabályoknak tudható be. Öt évvel ezelőtt egy kormányrendelet 12 kilométerben szabta meg a turbinák lakott vagy beépítésre szánt településektől mért távolságát, ami ebben a sűrűn lakott országban szinte teljesen lehetetlenné teszi új egységek telepítését (az európai szabályok jellemzően 1 kilométeres védőtávolságot írnak elő). A szigorú szabályozás mellett szólnak valós érvek és szólnak bizonyítatlan, habókos összeesküvés-elméletek is, de annyi biztos, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben az alternatív, zöld energiaforrásoké a jövő, a szélenergia hátrányai pedig, bár léteznek, eltörpülnek a fosszilis energiahordozók, a szén, az olaj és a földgáz káros hatásai mellett.
A Qubit részletes cikkben szedte össze a pro és kontra szeles érveket: Ej, mi a kő, nem tojt a tyúk!
