A rovat kizárólagos támogatója

A napokban fejeződik be a nagyobb esőzések esetén is biztonságot jelentő budapesti vízelvezetési rendszer egyik kulcselemét jelentő tehermentesítő gyűjtőcsatorna VIII. kerület Mária utcai szakaszának megépítése a Baross utca és Üllői út között. Ma lementünk a mélybe.

A kivitelezés érdekessége, hogy az úttest felbontása helyett – a metróépítéseknél használthoz hasonló – fúrópajzs segítségével fektették a föld alá a több mint 2 méter átmérőjű óriáscsatornát. A különleges technológia alkalmazásának célja az, hogy a munkálatok csak a lehető legkisebb mértékben zavarják a budapesti közlekedők és lakók nyugalmát.

Az összesen közel 5400 kilométernyi budapesti csatornahálózat évi 240 millió m3 szenny-és csapadékvíz elvezetéséről gondoskodik. A rendszer működésében kiemelt szerepet játszanak a gyűjtőcsatornák, amelyek alapvetően meghatározzák az egész hálózat kapacitását, illetve a vízelvezetés hatékonyságát. A lakossági szennyvízcsatornáknál lényegesen nagyobb, akár 2 méter átmérőjű csatornák feladata a szenny- és csapadékvizek gyorsabb elvezetése esőzések idején, ezáltal biztosítják a szennyvízhálózat hatékony működését. Ilyen óriáscsatorna-szakasz építése fejeződik be a napokban a VIII. kerületi Mária utcában a Baross utca és az Üllői közötti 280 méter hosszú szakaszon.

Fúrópajzzsal épült az óriáscsatorna

A szakkifejezéssel élve „kitakarás nélküli” eljárás – melyet az említett csatornaszakasz építésekor alkalmaztak – közlekedés- és lakóbarát, hiszen nem volt szükség az útburkolat felbontására a teljes szakaszon, csupán az úgynevezett indító- és fogadóaknákat kellett kiásni. A hatalmas csőszelvények „alagútját” a metróépítésnél is használt – de annál kisebb méretű – fúrópajzzsal vájták ki a földben. A csatornát pedig sajtolással egyszerűen „betolták” a föld alá. A Baross utca és Üllői út (illetve ugyanennek a projektnek a keretében korábban az Üllői út – Közraktár utca) közötti szakaszon azért esett a választás erre a technológiára, hogy a jelentős forgalmú utcákat illetve csomópontokat, például az Üllői úti kereszteződést ne kelljen teljes egészében felbontani és lezárni, mert az nagyon hátrányosan érintette volna a környék közlekedését.

Szennyvízcsatornában Budapest alatt Szennyvízcsatornában Budapest alatt      galériához katt a képre!

A Budapest szennyvízelvezetési rendszerét érintő jelenlegi fejlesztés 2011-ben kezdődött és összesen hat kerületet (II., VIII., IX., X., XI., és XIV.) érint. A projekt a Fővárosi Önkormányzat beruházásában, az Európai Unió 65%-os támogatásával valósul meg. A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és Kapcsolódó Létesítményei Projekt COL3 kiegészítő beruházásának részeként összesen mintegy 9 kilométernyi csatorna készül el 2012 végéig (ebből két kilométer Kőbányán és Újbudán már a tavalyi év végére megépült). A fejlesztésnek köszönhetően az érintett területeken biztonságosabbá válik a szennyvíz- és csapadékelvezetés nagy esőzések idején. Az új csatornák emellett későbbi hálózatfejlesztések alapját is képezhetik.

A fejlesztés a fővárosi szennyvízelvezető rendszer átfogó modernizációját célzó – és 2004 óta zajló – ÉlőDuna projekt részeként valósul meg, mely Közép-Európa legjelentősebb környezetvédelmi beruházása. „Az ÉlőDuna projekt egy hatalmas léptékű fejlesztési program, melynek kiemelt célja a mindennapjaink részét képező Duna vízminőségének megóvása. A fejlesztés környezetvédelmi jelentőségét, összköltségvetését és az együttműködő partnerek számát tekintve is kimagasló nemcsak hazai, hanem európai szinten is” – mondta el Wertán Zsolt Zoltán, az Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft. ügyvezető igazgatója a megépült csatornaszakasz mai helyszíni bejárásán.

Szennyvízcsatornában Budapest alatt Szennyvízcsatornában Budapest alatt        galériához katt a képre!

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és Kapcsolódó Létesítményei Projekt Közép-Kelet-Európa legjelentősebb környezetvédelmi beruházása, amely nagymértékű kapacitásbővítést eredményezett, és amelynek köszönhetően újra tisztább lett a Duna vize Budapestnél. A Csepel-sziget északi részén épített tisztítómű biztosítja, hogy a folyóba visszajutó, biológiailag tisztított víz aránya a korábbi 51%-os értékkel szemben 95%-ra emelkedhessen. A beruházáshoz kapcsolódóan Európai Uniós támogatásból a Főváros számára további korszerűsítésekre, hálózatfejlesztésekre nyílt lehetőség. 2010-ben kiegészítő projektelemekként Budapest hat kerületében tehermentesítő gyűjtőcsatornák épültek, illetve megtörtént az albertfalvai, ferencvárosi és kelenföldi szivattyútelepek záporoldali fejlesztése. Ezeket a fejlesztéseket követik a 2011-2012-ben megvalósuló újabb projektelemek, így a csepeli szennyvízhálózat fejlesztése, valamint városszerte további tehermentesítő gyűjtőcsatornák építése. A beruházás finanszírozása 65%-ban Európai Uniós támogatásból történik, a fennmaradó részből 20% a Magyar Állam támogatása, további 15% pedig a Fővárosi Önkormányzat önrésze.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás