A magyarság ősi szimbolikus madara, a sokak által turulmadárként ismert kerecsensólyom védelmének szigorításáról döntöttek a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló nemzetközi egyezmény (CMS) tagállamainak 10. konferenciáján, a norvégiai Bergenben.
A nemzetközi védelem szigorítása komoly magyar siker, hiszen a javaslatot Magyarország dolgozta ki a soros EU-elnökségünk idején, amit a tagállamok hosszú és kemény tárgyalásokon végül elfogadtak, így az már közös EU-javaslatként került a nemzetközi egyezmény konferenciájára.
A döntés oka, hogy a faj világállománya – a magyarországit kivéve – az elterjedési terület egészén 32%-kal csökkent az elmúlt 19 évben. A legfrissebb adatok szerint a világállomány döntő hányadát jelentő ázsiai állományok ennél lényegesen nagyobb arányú hanyatlást mutatnak. Szigorú védelmi intézkedésekre és az érintett országok szoros együttműködésére van szükség ahhoz, hogy a tendencia ne folytatódjon. Magyarországon a kerecsen a lehető legszigorúbb védelemben részesül, és a hazai természetvédelem egyik zászlóshajó-faja. Az 1970-es években állománya a kipusztulás szélére került, de a több évtizedes elkötelezett természetvédelmi munka eredményeképpen ma már a világtrenddel ellentétben lassan növekszik. Jelenleg több mint 200 pár költ hazánkban.
A tanácskozáson a kerecsen solymászati hasznosításában érdekelt, a szigorú védelem mellett voksoló közel-keleti, a közép-ázsiai, az észak-afrikai és az európai országok részvételével munkacsoport alakult, amely nyolc munkaülésen dolgozott azon, hogy megszülessen egy kompromisszumos javaslat. Ennek értelmében a faj teljes állománya – a mongol populáció kivételével – felkerül az egyezmény legszigorúbb védelmet biztosító I. számú függelékébe. Az állomány alapos felmérése és a védelmi intézkedések mielőbbi megvalósítása érdekében a konferencia döntött a Kerecsensólyom Akciócsoport felállításáról, amelynek fő feladata a globális kerecsensólyom-védelmi terv kidolgozása, majd ennek folyamatos megvalósítása.
A tanácskozáson a kék vércse legszigorúbb védelmének elrendeléséről is döntöttek. Az erre vonatkozó javaslatot – a kerecsenhez hasonlóan – Magyarország dolgozta ki, és az Európai Unió nyújtotta be. Külön öröm, hogy Ukrajna is üdvözölte a lépést, hiszen Ukrajna és Magyarország ad otthont a faj legjelentősebb európai állományainak. A magyar javaslatok kidolgozásában és a nemzetközi tárgyalásokban a Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársai mellett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakértői is aktívan részt vettek. (VM közlemény)
Prommer Mátyás hivatalosan Magyarországot képviselte az ülésen. A szakember korábban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, most a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság színeiben dolgozik a kerecsenes projekten. Íme az ő írása.
Háttérként hozzátenném, hogy a kékvércse esetében ez viszonylag egyszerűen ment, de a kerecsennél külön munkacsoport alakult, amely 7 alkalommal találkozott, és összesen 11 óra 56 percen keresztül dolgozott a kompromisszumos megoldásaon. E szerint a faj az 1-es függelékbe került (a mongol populáció kivételével), de a határozatba az is belekerült, hogy több ország nem ért egyet a feljebb sorolással (de elfogadja azt). Valamint, amennyiben javulás van az egyes országok állományában, akkor az adott ország kérheti a lejjebb sorolást. Alakul emellett egy "Kerecsensólyom Akciócsoport" az egyezmény keretein belül, amelynek ki kell dolgoznia egy globális fajvédelmi tervet (az érintett országokkal együttműködve), és el kell kezdenie annak gyakorlati megvalósítását. Szóval úgy tűnik, komoly gyakorlati haszna is lesz az eredménynek, és nem csak egy papírral lesz több.
Nem volt egy egyszerű tárgyalás, az elején senki nem gondolta volna, hogy menni fog, tekintve, hogy 3 éve Rómában indulatos viták során vetették el az ötletet. Erre dupláztak rá Czirák Zoltánék a minisztériumban, amikor újra beadták a javaslatot, igaz, 3 évvel ezelőtt az a határozat született, hogy ha nincs javulás a faj státuszában, akkor feljebb kell sorolni. De köszönhetően a magyar/EU javaslat megalapozottságának, és a remek olasz (Fernando Spina), és EU-s (Paulo Domingos-Paixao) tárgyalónak, valamint a tárgyalásokat levezénylő skót úriembernek (Colin Galbraith), sikerült meggyőzni az arab és közel-keleti országok képviselőit.
Szeretném hangsúlyozni, hogy a javaslat sikeréhez nagymértékben hozzájárult az elmúlt több mint 30 év hazai védelmi munkája, és annak sikere – tehát ez a siker közös siker, és mindenkié, aki bármilyen módon kivette a részét az elmúlt évek kerecsensólyom-védelmi munkájából. Külön ki kell emelni Bagyura Jánost, a "kerecsensólymok atyját" :), akit név szerint is sokan ismertek a konferencián. Szóval gratulálok minden kollégának a nemzetközi sikerhez! Egyébként ehhez többen gratuláltak a konferencia során, így egyúttal ezt is szeretném nektek közvetítetni! A LIFE projekt honlapnak, és a szóróanyagoknak köszönhetően, nagyon sokan ismerik és elismerik a hazai (és egyúttal természetesen a szlovákiai munkát).
