Második éve vagyok választott képviselő a KAC TKB-ban. Sok újdonságról nem tudok beszámolni a tavalyihoz képest.
Továbbra sem tudjuk, hogy:
1/ mennyi folyik be a KAC- ba, ki kap mentességet és milyen alapon?
2/ mennyi az aktuálisan elosztható összeg?
3/ milyen szakmai szempontrendszer alapján minősítenek a szakbizottságok?
(pontosabban csak néhány esetben tudjuk)
4/ milyen ellenőrzési rendszert épített ki a tárca a beruházások menetére?
Komoly baj, hogy bevételi arányok jelentősen eltérnek a finanszírozási arányoktól. Az üzemanyag termékdíjból származik a KAC bevételének legnagyobb része, ennek ellenére közlekedési, levegőminőség-javító beruházás kevés van, annál több a szennyvizes. Arra is szükség van, de fizessen az is, aki abban a szektorban kibocsátó. A tömegközlekedés
támogatására sikerült nagyobb összegeket megmenteni (MÁV, BKV, Volán vállalatok), de a közúton szállító magánszektor is kap támogatást. Többször javasoltuk már, hogy ne adjon a KAC visszatérítendő kamatmentes támogatást, hanem adjon kamattámogatást és bankgaranciát a beruházók által felvett banki kölcsönökre, de nem változik a struktúra. Így nagyon sok pénzt leköt (feleslegesen) az Alap.
A legnagyobb káosz a szennyvízberuházások terén van továbbra is, pedig ide megy a legtöbb pénz. %-6 helyről lehet ilyesmire pályázni, ezek körkörös ígérvényeket adnak ki, a pályázó önkormányzatok meg csak pislognak. Ezt bonyolítja még az ISPA, sőt a Széchenyi Terv képes átnyúlni a pályázati struktúra felett, pl. a balatoni régió esetében. Közben egyre több helyről hallani, hogy olyan művek épülnek, amelyeket a lakosság nem tud megfizetni.
Nagyon kevés hulladékos pályázat jön. Úgy kap rendszeres támogatást sok cég egyes hulladékfajták begyűjtésére, hogy nincs mögötte igazi feldolgozó kapacitás. Feldolgozó létesítmények utáni beruházási igény pedig kevés van. Talán nem elég jó a pályázati rendszer.
A természetvédelem terén elég ellentmondásosak a pályázatok. Rengeteg pénz megy a nemzeti parkokba, ami önmagában nem baj, de a területvásárlástól a fejlesztéseken át a panzióvásárlásig minden előfordul. A legsúlyosabb, mikor szállodai konyha rekonstrukciójára kér 140 milliót valaki…
A bányajárulékokból befolyó, tájrehabilitációt célzó fejezet szakmai szempontrendszere, pontozása, a döntések előkészítése viszont nagyon jó. Az már kevésbé, hogy az önkormányzatoknak megszavazott pénzre a minisztérium ír ki közbeszerzési eljárást, mert valahogy bizonyos cégek mintha gyakran nyernének ezen…
A társadalmi szervezetek nagyon nehezen jutnak a fejlesztési alapok közelébe, egy-két esetben kapott támogatást a civil szféra, pedig a közcélú 3 milliócskák csak kisebb projectekre elegendőek. Nem jó gyakorlat az, hogy a minisztérium háttérintézeteit a KAC-ból stafírozzák ki, erre költségvetési forrásokat kellene teremteni a tárcának.
A szerződéskötés és pénzutalás még lassabb és bürokratikusabb, mint a közcélú alapok esetében, több beruházás befuccsolhat a későn érkező pénzek miatt. A pénzügytechnikai rész mostantól átkerül a Kincstárhoz, ez talán felgyorsítja a folyamatot, de a pályázati kiíráson, az elosztás elvén és gyakorlatán ez nem segít.
A pályázati rendszer 2002-ben sem változott lényegesen, ezért idén sem várható áttörés. Sőt, az elosztható pénz is igen kevés lesz, mert már 15-18 milliárd forintra kötelezettséget vállalt a KAC.
2002 január
Hulladék Munkaszövetség
www.humusz.hu
