Az egerészölyv évében az MME megkezdte leggyakoribb ragadozó madarunk színes gyűrűs jelölését. E módszer legfőbb előnye a hagyományos fémgyűrűzéshez képest az, hogy az állatok visszafogás nélkül, távcsővel is azonosíthatók, így nagyságrendekkel nő a távcsöves azonosítási adatok száma.
Az adatokat az MME Madárgyűrűzési Központja várja, így bárki hozzájárulhat egy egységes egerészölyv adatbázis létrehozásához. A megkerülési adat beépül a hazai madárgyűrűzési adatbankba, és a központ munkatársai a feldolgozás után elküldik a gyűrűzési és megkerülési adatokat egy válaszlevélben.
Az MME által megrendelt első 500 gyűrű nagy részét a Jászságban használják majd fel, ahol az egerészölyv megfigyelések is gyakoriak. Ezen kívül a Pilis Természetvédelmi Egyesület is rendszeresen fogja alkalmazni a jelöléseket, így ott is érdemes lesz ránézni az ölyvekre majd alaposabban.
A sorszámozott gyűrűkkel megjelölt madarak minden egyes megfigyelése sokat árul el életükről, különösen mozgásukról, vonulásukról. A módszer segítségével – sok más igen hasznos eredmény mellett – megismerhetjük az egyes madárfajok szezonális vonulási útvonalait, pihenő- és táplálkozó helyeit, telelőterületeit, végső soron a madárvonulási rendszerek egész Földünket átfogó hálózatát. A standardizált módszereken alapuló mintavételezés során megfogott, megjelölt és visszafogott madarak adatainak felhasználásával nyert eredmények a költőállományok olyan jellemzőire engednek következtetni (pl. túlélési valószínűségek, a teljes élettartamra vonatkozó reprodukciós siker), amelyek szükségesek a populációváltozások hátterében húzódó okok felderítéséhez.
Horváth Zoltán gyűrűző képén az első egerészölyv színes gyűrű.
Sasszinkron 2012 – ennyi ragadozónk van
Kapcsolódó anyagok:
