Sólyom László szerint nem volt szerencsés a Fertő-Hanság és az Őrségi Nemzeti Park összevonása. A köztársasági elnök kijelentette: szorgalmazni fogja, hogy folytatódjon a védett területek visszavásárlása. Az államfő országjárásának vezérmotívuma, hogy nemzeti parkról nemzeti parkra járva ne csak a természettel, hanem az egész térséggel foglalkozzon.
A köztársasági elnök az „Értékőrző tájak és emberek Magyarországon” című országjáró sorozatának második állomásaként látogatott a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Parkba. Az államfő a nemzeti park székházában, a Kócsagvárban azzal kapcsolatban, hogy az Őrségi Nemzeti Park február 1-jétől a Fertő-Hanság Nemzeti Park fennhatósága alá került, ma úgy fogalmazott: két, voltaképpen idegen tájegység összekapcsolása „nem szerencsés”. Nem vagyok barátja ezeknek a nagy összevonásoknak, amiknek nyilván spórolási motívumai vannak – jegyezte meg az államfő.
Sólyom László kiemelte azt is: az országjárás vezérmotívuma mindig az, hogy nemzeti parkról nemzeti parkra járva ne csak a természettel, hanem az egész térséggel foglalkozzon. Emlékeztetett arra, hogy országjárását január végén a Körös-Maros Nemzeti Parkban kezdte.
Elmondta: a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban már vasárnap azzal szembesült, hogy az egész nemzeti park területén mindössze nyolc őr dolgozik. „Ez egy elképesztő állapot, legalább háromszor ennyire lenne szükség” – jegyezte meg. Emlékeztetett arra is: régóta szívügye volt, hogy a nemzeti parkok és az összes védett terület visszakerüljön a védettség alá. Hozzátette: még alkotmánybíróként dolgozott, mikor meghozták azt az ítéletet, amelynek alapján megindult a védett területek visszavásárlása, azonban, mint kiemelte: aggodalommal hallja, hogy elfogyott erre a pénz. „Szorgalmazni fogom, hogy újabb lökést kapjon ez a folyamat” – tette hozzá.
Az Őrségi Nemzeti Park február 1-jétől került a Fertő-Hanság Nemzeti Park fennhatósága alá. A szakmai és a gazdasági irányítást a sarródi központ végzi. Az új nevén Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park működési területe Győr-Moson-Sopron és Vas megyére terjed ki. A mintegy 850 ezer hektárból hozzávetőleg 100 ezer hektár a védett terület. Az Őrségben jelentős értéket képviselnek a rétek, a patakok, a lápok. Az összevont természetvédelmi intézmény számos értékkel büszkélkedhet. Területén két világörökségi helyszín: a pannonhalmi bencés főapátság és a Fertő menti kultúrtáj található. Három vizes élőhelye: az őrségi Rába-szakasz, a Hanság és a Fertő-tó pedig nemzetközi oltalom, a Ramsari Egyezmény hatálya alatt áll.
A kistérségben az aprófalvak magukra vannak hagyva, mert rendkívül nehéz számukra pályázati pénzeket elnyerni – mondta Sólyom László köztársasági elnök hétfőn újságíróknak, a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozó Hegykő településen, miután a térségi kistelepülések polgármestereivel találkozott.
A köztársasági elnök az “Értékőrző tájak és emberek Magyarországon” című országjáró sorozatának második állomásaként látogatott a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Parkba.
Az államfő úgy fogalmazott: a két nagy település, Sopron és Győr, valamint az elhagyott falvak között óriási a szakadék. Mint kiemelte, mindent megtesz azért, hogy az országos politika figyelmét ezekre a falvakra is ráirányítsa. Sólyom László azt mondta, minden betelepülni szándékozó azt kérdezi: van-e iskola, van-e posta, van-e vasút ebben a faluban, és kiderül, hogy minden van, csak éppen éveken belül el fogják vinni. Kiemelte, hogy például Hegykőn a gyógyfürdő tartja el az egész községet. Pozitív tapasztalatként értékelte a térség civil szerveződéseit, miután hétfőn délelőtt a fertődi területen civil fórumot tartott.
Előző nap a köztársasági elnök a térség nagycsaládosaival is találkozott – a hétfői sajtótájékoztatón megemlítette a nagycsaládosok véleményét, miszerint súlyos teher a 300 forintos vizitdíj azokban a családokban, ahol sok a gyerek. Elmondta azt is: kérte, hogy kedden a Rába-Lapincs hídhoz jöjjön el az osztrák és a szlovén nagykövet és ott legyen szó a Rába-szennyezéséről.
“Az osztrák magatartás számomra érthetetlen, ilyen cinikus hozzáállást én még nem tapasztaltam, ezt nyilván szóvá kell tennem, amit a helyszínen meg is teszek” – jelentette ki Sólyom László.
Újból elmondta azt is: ugyan 1994-ben elkezdődött egy folyamat, miszerint vissza kell adni a privatizált földeket a védett területek kezelőinek, a nemzeti parkoknak, ez azonban anyagi okokból rettentően lassan folyik. A köztársasági elnök hétfő délután Nagycenken megtekintette a hársfasort, majd megkoszorúzta a Széchenyi mauzóleumot.
Nagycenk a Széchenyi család ősi birtoka volt, itt áll a Széchenyi-kastély. A falu temetőjében, a Széchenyi család kriptájában nyugszik a legnagyobb magyar, Széchenyi István. A híres, és méreteivel egész Európában egyedülálló hársfasort az 1750-es években kezdték kialakítani. A kastélypark bejárójától a Fertő tó felé vezető, mintegy 2300 méter hosszú és negyven méter széles sétány két oldalán egykor 645 kislevelű hárs állt, mára az állomány mintegy 460 fára csökkent. Az államfő hétfőn kora este Sárváron, a pannon térség termálvizes vállalkozóival tárgyal a gyógyturizmusban rejlő lehetőségekről.
Kapcsolódó anyagok:
