A kormánynak egyre kevésbé fontos Budapest: az ellenzéki önkormányzat után saját árnyék „városvezetését” is partvonalra tolta. Igencsak pazarlónak tűnik fenntartani évi 3,8 milliárdból a csaknem 200 főt foglalkoztató Budapest Fejlesztési Központot.
A héten eredményt hirdethetnek a műemléki védettségű Nagyvásártelep új funkciót kereső felújítására még tavaly decemberben kiírt építészeti pályázaton. De most aligha ad közre erről színes-szagos beszámolót az egyébként több fronton is maximális fordulaton kommunikáló Budapest Fejlesztési Központ (BFK). A kormány ugyanis egyszerűen törölte a Nagyvásártelep rekonstrukcióját is tartalmazó Diákváros fejlesztési programot annak érdekében, hogy a területen a kínai Fudan egyetem építhessen campusát saját elképzelései szerint. Így a győztes tervek valószínűleg ugyanúgy a kukában végzik, mint a norvég Snohetta látványos városépítészeti víziója a 135 hektáros terület beépítéséről.
A sors furcsa fintoraként a norvég iroda által 2018-ban készített urbanisztikai mesterterv – Karácsony Gergely főpolgármester politikai húzása révén – éppen akkor került reflektorfénybe, amikor bizonyossá vált, hogy nem valósul meg. A kínai egyetem építészeti elképzeléseiről ugyan keveset tudni, de nem valószínű, hogy igazodik majd az oslói tervezőiroda új félszigetet létrehozó, a Dunát lagúnákba terelő különlegesen szabdalt világához.
Karácsony üzent a kormánynak: ha nincs diákváros, nem lesz atlétikai világbajnokság sem
A Déli Városkapu területén a kínai egyetem campusa mellett egyébként bőven elférnének a magyar kollégiumok is, ám a magyar állam csak néhány telket birtokol, a többi magánszemélyek, illetve önkormányzatok tulajdonában van. Az eredeti elképzelés is egy koordinált városfejlesztésről szólt, amelynek nem végrehajtója, csupán indikátora és irányítója lett volna az állam, a beruházások jó részét magánfejlesztők valósították volna meg. Ez a modell most a legértékesebb Duna-menti telkek kínai kézre játszásával szintén léket kapott.
Hatalmas pofont kapott a BFK által jegyzett HÉV-rekonstrukciós program is a járműtender orosz érdekek mentén való lefújásával. Ha a kormány továbbra is uniós forrásból fedezné a beszerzést, akkor mindenképpen nyílt, nemzetközi közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. Bár a hármas metró jármű-rekonstrukciójánál is volt tender, azt addig formálták, amíg az orosz Metrowagonmash lett a befutó. Ha a HÉV-járművek esetében is ez történne, az megkérdőjelezheti a BFK nagyívű álmait a korszerű, nyugat-európai színvonalú budapesti kötöttpályás vonalról. (A Népszava meg nem erősített információi szerint az egyiptomi megrendelésre újonnan gyártott – részben Dunakeszin összeszerelt – vasúti kocsik hegesztései ugyanolyan ramatyak, mint a budapesti metrókocsiké.) Hiába készül el tehát uniós forrásból a pálya, illetve a szentendrei és a ráckevei/csepeli HÉV-vonalak Duna és Kálvin tér alatti összekötése XXI. századi színvonalon, látványos építészeti megoldásokkal, ha az ott közlekedő járművek egy letűnt kort idéznek. A játszma korántsem ért véget, a konc nagysága miatt a nyugati gyártók is erős lobbizásba kezdtek a háttérben. Ráadásul az új tender aligha fut le a jövő évi választások előtt, így a döntés már az új kormány kezében lesz. Kérdés persze, hogy akkor be lehet-e még nyúlni a döntéshozatali folyamatba.
A Népszava információ szerint a kormány elengedte az Új Duna-híd ügyét is.
Ha a fővárosi önkormányzat a lakossági tiltakozástól megriadva továbbra is ellenáll, akkor a már megrendelt tervek elkészülnek ugyan, de az asztalfiókban végzik. Az olimpiai álmok egyre távolabbra sodródásával az Orbán-kormánynak már nem annyira fontos az új átkelő megépítése, főként, ha tiltakozás övezi. A kivitelezést ebben az esetben is az új kabinet rendelheti meg. Elakadt Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárának szívügye, a rozsdaövezeti területeken lakások építését ösztönző városi otthonteremtési program is. Bedőlése Budapesten 3000 hektárnyi területet érint, főként egykori üzemeket, vasúti létesítményeket. Ezek megújulása új parkok és lakónegyedek létrejöttével kecsegtetett, amely hatékony eszköze lehetett volna a budapesti kivándorlás megállításának. Orbán Viktor miniszterelnök Fürjes Balázs államtitkárságát is meglepve októberben váratlanul bejelentette, hogy 2021-től 5 százalékra mérséklik az új lakások áfáját. Ez egy csapásra lenullázta a rozsdaövezeti előnyt, hiszen éppen azzal akartak kedvet csinálni a zöldmezős fejlesztéseknél sokkal macerásabb barnamezős beruházásokhoz, hogy ott a 27 százalék helyett csak 5 százalék áfát kellett volna fizetni. Később Fürjes a Népszavának azt mondta, később a rozsdaövezeti 5 százalékot vissza lehetne igényelni – így nulla lenne az adó –, de erről azóta sem született semmilyen döntés.
Mellékszerepre kárhoztatva
A BFK kormányzaton belüli súlyát jól jelzi, hogy a Népszava információi szerint a fenti döntésekről csak utólag, de legalábbis mellékszereplőként értesültek, a döntéshozatalba nem vonták be őket. Másrészt az Orbán-kabinet szemrebbenés nélkül dob kukába fővárosi önkormányzattal kötött megállapodást éppúgy, mint több száz milliós terveket, több éves előkészítő munkát annak érdekében, hogy kiszolgálhassa az orosz-kínai igényeket. Még az uniós források elvesztésének kockázata sem jelent akadályt.
A BFK létrehozásakor megjelölt feladatok közül mára jószerivel csak a vasútfejlesztési stratégia maradt, ami persze önmagában is óriási falat, ambiciózus célokkal (2040-re 80 százalékkal növelnék az elővárosi vasúton utazok számát), a Déli és a Nyugati Pályaudvart összekötő, főváros alatt húzódó ezermilliárdos vasúti alagúttal. S persze akadnak kisebb kiszolgáló munkák, mint például a szuperkórházhoz vezető úthálózat, illetve közösségi közlekedés kialakításának tervei, a kelenföldi intermodális csomópont. Illetve az ő feladatuk a fővárosi önkormányzat csitítása a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában. Mindezekkel együtt is igencsak pazarlónak tűnik minderre fenntartani évi 3,8 milliárdból egy csaknem 200 főt foglalkoztató céget.
