A rovat kizárólagos támogatója

Két kisebb, és egy közepes Norvég Civil Támogatási Alapból megvalósult egymásra épülő természetvédelmi program elemei értek össze idén a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gondozásában. És a szüretelés gyümölcsei nem is lehetnének mások, mint az alapítvány zászlóshajó faja: 6, frissen gyűrűzött egészséges gyöngybagolyfióka a szervezet által fenntartott almáskertben. De hogyan kapcsolódik össze a vidékfejlesztés, a biológiai sokféleség védelme, az ökoterápia és a természetvédelemben dolgozni kívánó fiatal pályakezdők képzése? Erről kérdeztük a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány munkatársait.

2009: VidÉkességeink,
2013: Ökoterápia és önellátás: Fenntartható bentlakásos intézmények,
2015 Természetvédelmi tréningek a zöld civil szektor önmegerősítésére.

„A történet 2009-ben kezdődött, amikor az alapítvány rendhagyó természetvédelmi ösztönző modellt tesztelt három apró Zala megyei faluban. A Vidékességeink program a vidéki lakosok kertjét, háztartását és gondolkodását célozta meg a természeti sokféleség megőrzése javára átformálni, de úgy, hogy ezt senki ne érezze kényszernek vagy erőltetettnek. Versenyt hirdettünk a három faluban azzal a felhívással, hogy aki egy év alatt minél több természetvédelmi lépést valósít meg a háztartásában, kertjében, az indulhat a program által felajánlott pénzjutalomért.” – mondta Dr. Klein Ákos, a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány ügyvezetője.

Nem fogadták gyanakvással ezt a kezdeményezést a zalai vidék lakosai?

„Mind a három faluban összejött a megfelelő számú jelentkező, és a program végére nagyon jó hangulatú telt házas záró rendezvényt tudhattunk magunk mögött. A program során számos madárodú, darázs garázs, denevérláda és komposztáló került az udvarokba, és ezen túl is rengeteg környezetvédelmi lépésről adtak bizonyságot a családok. Mi magunk is létre hoztunk Orosztonyban egy bemutató VidÉkességeink tanösvényt. Ennek részeként felújítottunk egy kutat, egy górét (azaz kunyhót), elkezdtük egy 100 éves istálló felújítását, és kihelyeztünk egy gyöngybagoly költőládát és egy denevérodút is” – emlékezett vissza Máté Balázs, a program akkori munkatársa.

Denevér az odúbanDenevér az odúban

Ezeket a ládákat foglalták most el 5 év után a gyöngybaglyok és a denevérek. Ez mennyire tekinthető jelentős eseménynek a program vagy az alapítvány szempontjából?

„A denevér ládába egy viszonylag ritka védett denevér faj, a Brandt denevér, a bagolyládába pedig 6 nagy fiókáját nevelő fokozottan védett gyöngybagolypár telepedett meg. Óriási eredmény mindkettő, mert bebizonyította, hogy ezek a lépések valóban képesek segíteni a vidéki tájban élő védett állatfajok megmaradását. A gyöngybagoly értékes része a természetes ökoszisztémának és szoros kapcsolatban áll az emberrel is: költőhelynek legtöbbször mesterséges épületeket választ, amelynek környezetében jelentősen képes visszaszorítani a rágcsálókat. A hasznos szimbiózis ellenére az elmúlt években azt tapasztaljuk, hogy az évszázadok óta használt templomtornyokból szépen lassan kiszorulnak, és lehet, hogy az ilyen mesterséges költőhelyek jelentik majd számukra a jövő fészkelőhelyeit” – magyarázta László Csaba, az alapítvány kuratóriumának elnöke.

Bagolyvédők és bagolyfiókákBagolyvédők és bagolyfiókák

Hogyan kapcsolódik össze ez a sikeres ládafoglalás a többi pályázati programmal?

„Hab a tortán, hogy mindkét odú elfoglalását a jelenleg is futó közepes Norvég Civil Támogatási Alapból megvalósuló természetvédelmi táboraink résztvevőivel közösen fedeztük fel. Mindez a pályakezdő természetvédőknek, de saját magunknak is példátlan motiváció és bizonyíték, hogy érdemes fenntartható, gazdag élővilágra törekvő kertekben gondolkozni. Ezt az elgondolást támogatta a 2013-as Ökoterápia és önellátás: Fenntartható bentlakásos intézmények programunk is, ahol bentlakásos intézmények kertjeit alakítottuk át az ott élők bevonásával úgy, hogy az a természet és az ember számára is egyaránt sokszínű és értékes élőhely legyen. A most soron következő Ökoterápia és fenntartható kert tábor résztvevői számára már nem csupán az elgondolásokat, kezdeti próbálkozásokat tudjuk majd bemutatni, de végre a meggyőző, hiteles eredményeket is” – tette hozzá Árvay Márton, a jelenleg futó projekt kommunikációs felelőse.

Mennyire volt tudatos ennek a három programnak az egymásra építése?

„Egy civil szervezet működése során nem minden lépés kapcsolódik szorosan a többihez, de ha az irány és a cél felfűzhető egy közös szálra, akkor a gyöngyszemek előbb-utóbb szépen egymás mellé rendeződnek. Ezt érezzük most, amikor a korábbi programok váratlanul és utólag fantasztikus eredményeket produkálnak. Mindig nehéz megválaszolni, hogy hogyan biztosítható egy 12 hónapos program projektidőszakot követő túlélése, de most konkrét válaszaink vannak minderre. Nagyon szerencsésnek érezzük magunkat, hogy volt lehetőségünk kipróbálni és bebizonyítani, hogy támogatott természetvédelmi programok révén egyszerre segíthetjük a pályakezdő természetvédők elhelyezkedését, a gazdag vidéki táj és élővilág megőrzését és sérülékeny csoportok ökoterápiás támogatását” – szögezte le Klein Ákos.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás