A megunt házi kedvenceket a gazdik gyakran a lakóhelyükhöz közeli tavakba engedik ki. Ez amiatt problémás, mert a tájidegen teknősfajok konkurenciát jelentenek az őshonos mocsári teknősöknek. 2015-ben több szervezet összefogott, hogy begyűjtsék és állatkertbe szállítsák a Naplás-tó idegenhonos teknőseit.
A Rákosmenti Mezei Őrszolgálat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Hüllővédelmi Szakosztályával közösen 2015 májusában elkezdte a tájidegen teknősfajok eltávolítását a budapesti XVI. kerületi Naplás-tóból. A természetvédelmi projekt megvalósításához a XVI. kerületi Önkormányzat nyújtott anyagi támogatást.
A Naplás-tónál komoly természetvédelmi problémát okoznak az illegálisan kihelyezett ékszerteknősök, mivel kiszorítják természetes élőhelyükről az őshonos mocsári teknősöket.
Ékszerteknősök
A hüllővédelmi szakemberek a kifogott állatokból mintákat vettek, amiken különféle biológiai vizsgálatokat végeztek. Ezzel a munkával csatlakoztak a környező országokban már zajló azon kutatásokhoz, melyek feltárják, hogy az ékszerteknősökben található paraziták mennyiben jelentenek veszélyt az őshonos mocsári teknősökre.
A munka az engedélyek beszerzésével kezdődött. Ezek beszerzése után őrszolgálatunk munkatársai elkezdték az élvefogó csapdák elkészítését. Ezekhez a spanyol hüllővédelmi szakemberek által kifejlesztett csapdák szolgáltak mintául.
A csapdák működési elve a következő: a teknősöknek kiváló napozó helyet nyújt a csapdán keresztben elhelyezett rámpa. Innen esnek a csapda hálóval bélelt belső részébe, ahonnan már nem tudnak kimászni.
Élvefogó csapda
A mezőőreink 3-4 naponta ellenőrizték a „fogást”. Ezt eleinte csónakból végeztük, de a beszerzett gázlócsizmáknak köszönhetően a tóba begyalogolva lényegesen könnyebben tudtuk ellátni ezt a munkát.
A csapdák ürítésében a közösségi szolgálatos diákok is részt vettek
Az első csapdaürítés május 23-án volt, ekkor még csak 1 db. 21 cm-es sárgafülű ékszerteknős volt a hálóban.
Az első kifogott példány
A további ellenőrzések alkalmával átlagosan 6-7 teknőst fogtunk. Eleinte az ékszerteknősök voltak többségben, de szerencsére az idény végére ez az arány már változni látszott.
Mocsári és ékszerteknősök
A kifogott tájidegen teknősök fajtájáról, súlyáról, páncéljuk hosszúságadatairól feljegyzést készítettünk.
A haspáncél mérése
A csapdák nem tudnak szelektálni a teknősfajok között, ezért mocsári teknős egyedek is belekerülnek. Ezeket a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hüllővédelmi szakemberei vizsgálták meg, majd visszaengedik őket a Naplás-tóba.
Mintavételezés a mocsári teknősökből
A munkát a hideg idő beálltáig tudtuk folytatni, ezután már a teknősök aktivitása csökken. Elfoglalják telelőhelyeiket, életműködésük lelassul, nem táplálkoznak és nem járnak ki napozni.
Október hónapig 68 db. idegenhonos teknőst sikerült kifognunk, ezek 6 különböző fajhoz tartoztak: 32 db. vörösfülű ékszerteknős (Trachemy scripta elegans), 29. db sárgafülű ékszerteknős (Trachemy scripta scripta), 3 db. Mississippi tarajosteknős (Graptemys pseudographica kohni), 1 db. hieroglifás ékszerteknős (Pseudemys concinna), 1 db. díszes ékszerteknős (Chrysemys picta picta), 1 db. kínai csíkosteknős (Ocadia sinensis). A hieroglifás ékszerteknősnek egy különlegesen nagy példányát is sikerült megfognunk: a súlya 2,8 kg volt, hátpáncéljának a hossza pedig 30 cm volt. A befogott állatokat egy hét karantén után a Fővárosi Állat- és Növénykertben helyeztük el.
A program híre a média érdeklődését is felkeltette, az egyik kereskedelmi televízió stábja is forgatott a helyszínen.
Góliát
Úgy gondoljuk, sikeres szezont zártunk, egyre kevesebb ékszerteknőst látunk a Naplás-tóban és környezetében. A csapdákat tavasszal ismét kihelyezzük, hiszen tisztában vagyunk vele, hogy egy nyár alatt nem tudtuk megtisztítani a tavat az idegenhonos teknősöktől.
Rákosmenti Mezei Őrszolgálat
Kapcsolódó anyagok:
