A rovat kizárólagos támogatója

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma döntése alapján Debrecenbe költözhet az MTM. Az intézmény áttelepítése sokak szerint ellehetetlenítheti annak működését. Nemzetközi tudományos presztízs, szakértelem, és sok-sok milliárd mehet veszendőbe az orbáni Ludovika mániának. Összeszámolni is nehéz a költözés elleni érveket, ugyanakkor lenne alternatív megoldás, amellyel mindenki jól járna.

A múzeum vidékre költözésének ötlete először 2017 novemberében vetődött fel, akkor Kósa Lajos egy interjúban arról beszélt, hogy csökkenteni kell Budapest vízfejjellegét, ezért egyes minisztériumok mellett múzeumokat is érdemes vidékre telepíteni. Kósa akkor a Magyar Néprajzi Múzeum mellett a Magyar Természettudományi Múzeumot (MTM) is felhozta példaként. Tavaly decemberben Palkovics László az ATV-n egy beszélgetés során szintén megemlítette, hogy vidéken, az egyik nagy egyetemi városban akarják létrehozni az új Természettudományi Múzeumot. Néhány napra rá aztán közzétették az MTM vidékre költöztetésének vizsgálatáról szóló kormányhatározatot is. Mint utóbb kiderült, az intézmény új otthona Debrecenben lenne.

A 24.hu információi szerint a döntés az érintettek megkérdezése nélkül született meg. Bár az intézmény vezetősége és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) között jelenleg zajlanak egyeztetések, úgy tűnik, hogy a múzeumnak nincs sok beleszólása a történésekbe. Ennek ellenére az MTM-en belül kidolgoztak egy olyan alternatív tervet, amely az intézmény működőképességét is megóvná, és egy debreceni természettudományi központ felállítását is biztosítaná.

De ki kezeli majd  a gyűjteményeket?

A Természettudományi Múzeum, illetve annak Nemzeti Múzeumhoz tartozó elődjének otthona mindig is a mai Budapest területén volt. Most az egyik problémát az jelenti, hogy a múzeum áthelyezésével nemcsak magának a gyűjteményeknek, hanem az MTM dolgozóinak is költözniük kellene. A 24.hu-nak nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő, a múzeum működését jól ismerő források szerint ugyanakkor nem nagyon akad olyan alkalmazott, aki hajlandó lenne Debrecen és Budapest között ingázni, vagy költözni. Ez azt jelenti, hogy a lehetőségek szűkössége miatt az MTM jelenlegi dolgozói közül sokan a pályaelhagyást választanák a költözés helyett, az új, debreceni múzeumnak pedig rögtön komoly munkaerőhiánnyal kellene megküzdenie. A nem megfelelően kezelt tudományos gyűjteményeknek márpedig nincs sok hasznuk, az állományvédelmi nehézségekről nem is beszélve.
Az EMMI terve kapcsán ráadásul azzal is számolni kell, hogy az áttelepítés során komoly kár eshet az egyébként is igen sérülékeny, főként szerves anyagokból álló gyűjteményekben. A múzeum kollekciója már egy rövidebb, városon belüli mozgatás során is veszélynek lehet kitéve, egy több száz kilométeres utaztatás során pedig ez fokozottan igaz.

Vajon a múzeum beleférne Noé bárkájába? Sokszínű élet kiállítás megnyitójaVajon a múzeum beleférne Noé bárkájába? Sokszínű élet kiállítás megnyitója

Nem csak a kiállításokról szól

Bár a szélesebb közönség a múzeumokra gyakran úgy gondol, mint a kiállítások helyszínére, valójában feladatuk jóval túlmutat a gyűjtemények bemutatásánál. Az intézmény által őrzött anyagot nem csak gyarapítani, nyilvántartani, megőrizni, restaurálni kell, hanem tudományosan feldolgozni, ehhez pedig mind komoly tudással rendelkező, sok esetben pótolhatatlan szakemberekre van szükség.


A NER nem gyomirtóval nyírja ki a Növénytárat

A NER nem gyomirtóval nyírja ki a Növénytárat

A favágó kormányt a zuzmók, gombák sorsa is hidegen hagyja: a minisztérium addig csökkentette a Növénytár területét, hogy alig maradt hely kutatni. A természetnek nem osztottak lapot a NER-ben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek útban van a Természettudományi Múzeum. Hosszú távú megoldás sem körvonalazódik.

Egységes és határozott üzenetet küldött a tudóstársadalom a friss Orbán-kormánynak és benne az Emmi új irányítójának 2018 május 7-én: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlése több mint 80 százalékos többséggel állt ki a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) körül kialakult helyzet tisztázását célzó állásfoglalás mellett.  Az Akadémia felszólította az ország legnagyobb múzeumának fenntartóját, az Emberi Erőforrások Minisztériumát szakmai alapú problémamegoldó bizottság összehívására, s intézkedjen arról, hogy a múzeum „múltjához, fontosságához és nemzetközi hírnevéhez méltó” elhelyezéséig gyűjteményei a

helyükön maradhassanak, ugyanis a mozgatás a felbecsülhetetlen tudományos és kulturális értéket képviselő állomány sérülésével járna. Részletek 2018. június cikkünkben.


Az alapvetően tudományos és ismeretterjesztő küldetés mellett egyéb feladatok is hárulnak egy múzeumra, ezek a funkciók gyakran más szervezetekkel való együttműködésben nyilvánulnak meg. A Természettudományi Múzeum esetében nem ritka, hogy az igazságszolgáltatás is az intézményhez fordul – a törvényszéki rovartan például a halál időpontjának megállapításában segíthet.

Hasonlóan fontos feladat a különböző invazív fajok vizsgálata, amelyek komoly problémát okozhatnak az őshonos élővilág számára, ráadásul adott esetben veszélyes betegségeket is behozhatnak – gondoljunk csak a kártevő zöld vándorpoloskára, az ázsiai márványospoloskára, illetve a koreai szúnyogra. (Az MTM gyűjteményeinek további felhasználásáról itt olvashat bővebben.)

Az ország földrajzi központjából és a múzeumi használók többségétől (így a közegészségügyért felelős szervezetektől) való eltávolodástól ráadásul az intézmény forgalma is visszaeshet – Nyugat-Magyarországról például kifejezetten nehézzé válhat az MTM felkeresése, az összegyűjtött anyagok nemzetközi hozzáférhetősége pedig még inkább csökkenhet.

Nyitottak a kompromisszumra

A Természettudományi Múzeum vidékre költöztetése tehát szakmai szempontból nem lenne szerencsés döntés, ez azonban nem jelenti azt, hogy az MTM dolgozói elzárkóznának egy debreceni intézmény létrehozásától.

A 24.hu információi szerint a dolgozók többsége egyetért abban, hogy a gyűjteményeket és a kiállítást Budapesten vagy agglomerációjában kell hagyni, ugyanakkor előnyös lenne egy debreceni élményközpont és látványkiállítás létrehozása, amely akár az MTM tagintézményeként is működhetne a már meglévő gyöngyösi Mátra Múzeum és a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum mellett. A kompromisszumos terv alapján utóbbiak a kormányhatározatnak megfelelően fejlesztéseken is átesnének, ezzel teljesítve az EMMI által előírt vidéki szerepvállalás növelését.

Ez még nem a költöztető kamionEz még nem a költöztető kamion

Az MTM koncepciója szerint a debreceni központ már rövid távon is megvalósítható lenne. Az intézmény az ország legnagyobb és legmodernebb természettudományi élményközpontja és látványgyűjteményi központja lehetne, ezzel az elvárásnak megfelelően némiképp csökkenne a főváros „vízfejűsége”.

A múzeum alapvetően budapesti részlegeinek egységes elhelyezésében érdekelt, de ha erre nincs lehetőség, kompromisszumos megoldásként el tudná képzelni a gyűjteményi, muzeológiai és kutatási, illetve a kiállítási és múzeumpedagógiai központot budapesti elkülönítését. Előbbit a főváros egy nem központi helyén vagy agglomerációjában, utóbbit pedig Budapest valamely belső kerületében helyeznék el. Ezzel a koncepcióval országos hálózattá fejlődhetne az MTM, alapfeladatait továbbra is elláthatná, ráadásul Debrecenben is létrejönne egy, a vonzáskörzetben hiánypótlónak számító természettudományi kiállítás. Kérdés persze, hogy a kormány részéről mennyire lesznek nyitottak arra, hogy az egységes, egy elhelyezési koncepció helyett egy több tagintézményből álló, az ország jelentős részét lefedő hálózat tervét valósítsák meg.
Az MTM költözésével és az esetleges kompromisszummal kapcsolatos kérdéseikkel a 24.hu az EMMI-t is megkereste, cikkük megjelenéséig azonban nem kaptak választ.


Költözések sorozata

Az Európa öt legfontosabb természettudományi múzeuma közé tartozó intézmény már több költözést is megélt. A sokáig Budapest különböző épületeiben szétszórt gyűjtemény egy 1994-es kormányhatározatot követően került a Ludovikára, az első egységek 1996-ban költöztek be a régi, XIX. századi épületbe. 2011-ben azonban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakulása után bejelentették, hogy annak központja szintén a Ludovika lesz, így az épületen két intézménynek kell osztoznia. Az évek során többször felmerült ugyan – legutóbb 2017-ben – hogy a Könyves Kálmán körúti (un. Tündérpalota) és a Baross utcai gyűjteményeket is az Orczy-kertbe költöztessék, az egyetem azonban egyre inkább kiszorította a múzeumot a területről. Már korábban is volt szó arról, hogy felépítenek egy új épületet a múzeum számára – a minisztérium egy új, ötvenezer négyzetméteres épületet ígért –, arra azonban senki sem számított, hogy ezt Budapesttől kétszáz kilométerre kívánják megvalósítani. További érdekességek >>>

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek