A zöldtetők és zöldhomlokzatok több oldalról színesíthetik a városképet, miközben tisztítják a levegőt, hűtik a várost, tehermentesítik a csatornarendszert és még energiát is spórolnak. Egyértelmű, hogy ebbe az irányba kell fejlődnie Budapestnek, de mik ennek a gátjai? Szakemberekkel beszélgettünk: Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze, Dezsényi Péter a ZÉOSZ elnöke, Vörös Szabolcs a belvárosi tetőtér-beépítés specialistája és Nágel Péter kertészmérnök különböző oldalról világítják meg az előnyöket és a hátrányokat. P. Lukács Ágnes írása.
Télen ontja magából a hideget, nyáron pedig elviselhetetlenül felforrósodik. Az egyre növekvő beépítettség és az ezzel arányosan gyarapodó betontömeg súlyos problémákat okoz a nagyvárosokban. Nemcsak a hőségre, hanem az olyan hirtelen lezúduló esőkre is a megoldást adnának a zöldfelületek, mint az október végi spanyolországi villámárvizek. Kilenc évvel a Párizsi Klímacsúcs után, és 0,1 Celsius fokkal a bűvös felmelegedési határérték előtt kongatják a vészharangot az éghajlatkutatók is.
Drasztikus kibocsátáscsökkentés és a zöldítés lenne a megoldás. Budapesten főleg, ahol egy lakosra átlagosan 6 négyzetméter közpark jut, de a belváros egyes részein alig több mint egyetlen négyzetméter. Ahol azonban az utolsó foghíjtelkek helyén is lakóparkok épülnek, kevés lehetőség marad a zöldítésre.
A csapadékvíz-menedzsment a modern nagyvárosok egyik legnagyobb kihívása, amire a zöldtetők tökéletes megoldást nyújtanak. Tisztában van ezzel Dezsényi Péter, a Zöldtető és Zöldfal Építők Szövetségének elnöke. „Ez a zöldtetőépítés első számú mozgatórugója a világon, mert a zöldtetők lelassítják a csapadékot, megtartják a víz jelentős részét és tehermentesítik a városokat. Ezért Németországban például már több mint 200 millió négyzetméter zöldtető épült”. Ott nemcsak támogatják, de sok helyen kötelezik is a tartományok a zöldtetők építését.

Bezzeg Bécsben a homlokzat is zöldebb
Jó példáért nem is kell ennyire messzire mennünk. Szomszédunk városvezetése 30.000 euróval támogatja egy zöldtető építését és a jobb életminőség érdekében több középületet is kizöldítettek az utóbbi években. A bécsi köztisztasági ügyosztály (MA48) épületének falait például már 15 éve sűrű zöldfal borítja. „A klímatudatos városfejlesztés egyik mérföldköve volt, amikor 2010-ben elkészült ez a fantasztikus zöldhomlokzat. Nemcsak lenyűgöző látványt nyújtott, de nagy hatással volt az egész bécsi városlakó-közösség és az zöldfelület-gazdálkodó szakma gondolkodására. Remélem, Budapesten is létrejöhet majd egy ilyen emblematikus épület.” Az épületet és a bécsi hozzáállást Bardóczi Sándor, a Budapesti Főpolgármesteri Hivatal Főtájépítészeti Osztályának vezetője is példaértékűnek tartja. A hasonlóságok mellett mégis a különbözőségekre figyelmeztet. Bár Budapest infrastruktúráját és klímáját tekintve is Bécs ikertestvére, egy ilyen kezdeményezés megvalósítása itt mégis sokkal bonyolultabb: „A bécsi városvezetés viszonylag nagy autonómiával rendelkezik, hiszen ott a kerületek a városháza alá vannak rendelve és ő rendelkezik teljes jogkörrel az egész városra vonatkozóan. Így ők indíthatnak olyan programot, amiben kimondják, hogy minden új építésű épületen tetőkertet legyen. Ilyet Budapest Fővárosi Önkormányzata nem mondhat.”

Budapesten minden építéssel kapcsolatos szabályozási jog a kerületek hatáskörébe tartozik, vagy államilag van szabályozva. „Bár a magyar zöldinfrastruktúra-piac folyamatosan növekszik és főként az intenzív zöldtetők területén látható a fejlődés, de szabályozás terén nemcsak Nyugat-Európától vagyunk lemaradva, hanem a volt szocialista blokk legfejlettebb országaitól is. Magyarországon csupán 5 millió négyzetméter zöldtető épült, ami önmagában nem kevés, azonban arányaiban itthon jóval több az intenzív zöldtető, másnéven tetőkert, míg nagyon kevés az extenzív zöldtető” – magyarázza a zöldtetők szakértője, Dezsényi Péter.
Egy egyedülálló szabályozás miatt itthon a drágább tetőkertek a népszerűbbek
Ezzel egyedülállóak vagyunk a világon, hisz könnyebb kezelhetőségük miatt a legtöbb nagyvárosban az extenzív zöldtetők telepítését támogatják a döntéshozók. Egy magyar szabályozás miatt itthon azonban épp a drágább és nagyobb ráfordítást igénylő intenzív zöldtetők, másnéven bejárható tetőkertek örvendenek nagyobb népszerűségnek az ingatlanfejlesztők körében. “Ennek nagyon egyszerű a magyarázata: a szabályozás szerint, ha valaki beépíti a telket, akkor zöldtetővel kiválthatja az eredeti zöldfelületeket, mégpedig az ületetőközeg vastagságának mértékében. 80 centinél vastagabb ültetőközeg esetén 75 százalékot számíthat be a beruházó. Ebből adódik, hogy nálunk extrém vastagságú ültetőközeget telepítenek az ingatlanfejlesztők, míg világszerte ritkán találkozunk 40 centinél vastagabb az ültetőközeggel”- világosít fel a ZÉOSZ elnöke. Míg más országokban a zöldtetők 90 százaléka extenzív, addig nálunk a zöldtető kétharmada a drágább bejárható tetőkertek közül kerül ki. Ebbe a kategóriába tartoznak a nagy lakóparkok mélygarázsának tetejére telepített parkos területek éppúgy, mint az irodakomplexumok tetején kialakított cserjékkel, virágokkal és fákkal beültetett rekreációs parkok. Ilyen például a több nemzetközi díjjal kitüntetett Nemzeti Múzeum tetőkertje, vagy a Marina City beruházás is a XIII. kerületben. Ezek a beruházások az olyan zöld épületminősítések esetén is előnyt élveznek mint a BREEAM, LEED Gold vagy a WELL.
Plájer Dóra, a környezettudatos építészettel és épületminősítéssel foglalkozó HuGBC (Hungarian Green Building Council) alelnöke kimondottan támogatja az ilyen típusú beruházásokat, hiszen “ezek a zöld területek felveszik a csapadékot és az eső töredékét engedik csak a csatornarendszerbe. Emellett csökkentik az üvegházhatást, javítják a levegőminőséget, hűtik a mikroklímát és körülöttük még az állatvilág is felpezsdül”. Míg Dezsényi Péter egyetért ezzel az állásponttal, addig Budapest főtájépítésze kimondottan kritikus hangot képvisel a tetőkertekkel kapcsolatban: “Vannak olyan zöldtetők, amik azért létesülnek, mert az ingatlanfejlesztők maximalizálni szeretnék a beépíthető hasznos négyzetmétert. De az így létesült bejárható tetőkertek – kvázi parkok – később fenntarthatatlanok lesznek, mert egyszerűen nincs meg az a talajkapcsolat, amely egy idő után képes lenne fenntartóvá tenni ezeket a zöldterületeket.”
Ha a civil oldal erősödik, a politika is lépni fog
Abban viszont mindenki egyetért, hogy fontos lenne az olcsóbb, könnyebben kivitelezhető és ellenállóbb extenzív zöldtetők elterjedése. Ahhoz, hogy ezek felkerüljenek az országos politika radarjára, szemléletváltásra és egy komoly társadalmi igényre lenne szükség. Ha civil oldalról erősödik a lobbi, a politika is lépni fog.
Most is vannak jó példák, mint a XIII. Kerület vagy a Hegyvidéki Önkormányzat, ahol minden újépítésű lapostetős ingatlan tetején kötelező zöldtető telepítése. A hegyvidéki szabályozás kialakításában Dezsényi Péter is részt vett és további egyeztetéseket folytat a többi kerülettel is. Elképzelése szerint egy ösztönző szabályozás lenne a legjobb megoldás, ahol a kötelező előírásokat anyagi támogatás mozdítaná előre. „Nekünk a kommunikáció marad. Most készül a településrendezési terv, ennek kapcsán vannak kerületi egyeztetések, ahol a kerületi főépítészeknek elmondjuk, hogy a zöld város szempontjából ökológiailag miért lenne fontos a zöldtetők létesítése. Ez több-kevesebb sikerrel jár, de vannak kerületek, például a III., VIII. vagy IX. kerület, ahol progresszívebb a hozzáállás” – mondja Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor is. Itt azonban az örökségvédelmi szabályozások jelentik a zöldtetők gátját.
Hasonló a tapasztalatokról számol be Vörös Szabolcs is, aki belvárosban foglalkozik tetőtér-beépítésekkel. A generálkivitelező nem látja, hogyan térülhetne meg egy ilyen befektetés. Pedig a régi bérházak emelet-ráépítése a fenntartható városfejlesztés egyik legjobb példája. A lakóterület felfelé bővül, nem vesz el több területet a várostól. „Ráadásul a múlt század elején épült, elhanyagolt, sokszor már veszélyes állapotú épületek a ráépítés fejében teljes körű felújításon esnek át. Ha szükséges, statikai megerősítést és legtöbbször még felvonót is kapnak.” Az újonnan épülő szintre azonban örökségvédelmi okokból csak magastető kerülhet, ami a zöldtető telepítését bonyolultabbá teszi, így az fel sem merül. Vörös Szabolcs szerint a kérdés eleve nincs a köztudatban: az ingatlanfejlesztő 20 éves pályafutása alatt eddig egyszer vetődött fel zöldtető kialakítása, de a horribilis költségek miatt azonnal el is vetették. Nem beszélve a későbbi lehetséges bonyodalmakról: „Egy olyan épületnél, ami éveken keresztül beázott, a lakók kézzel-lábbal tiltakoznának egy zöldtető ellen, hiszen azt sem tudjuk, hogyan viselkedne a tető egy ilyen élő réteg alatt. Bármikor hozzá kellene nyúlni a tetőhöz, az akkora anyagi ráfordítást igényelne, hogy az sem a tulajdonosnak, sem a fejlesztőnek nem érné meg” – állítja Vörös Szabolcs.

A zöldtető a tető állagát is óvja
„Ez 100 százalékban tévhit” – kontrázik Dezsényi Péter: „a zöldtető nemcsak számos jótékony hatással bír, de a tető állagát is óvja”. Szerinte a vízmegtartás, a hőszigetelő hatás a levegőtisztítás mellett védi a tetőt és javítja a környezet klímáját. Ráadásul a költségeket is kordában tartja: mivel a tetőfelületet télen melegen, nyáron viszont hűvösen tartja, ezért a fűtési költségeken és a villanyszámlán is spórolhatnak a tulajdonosok, miközben a hőérzetük sem olyan szélsőséges, mint egy hagyományos tető alatt.
Nem mindegy azonban, hogy milyen a tető szigetelése és kivitelezése. Hiába végeznek a zöldtető-telepítők precíz munkát, ha előtte a tető szigetelése vagy más munkálatok hanyag kivitelezése miatt utólag kell hozzányúlni a tetőhöz. Ez megsokszorozhatja a javítási költségeket egy zöldtető esetén. „Mi kertészek nem győzzük hangsúlyozni a zöldtetők előnyeit, de egy rossz kivitelezés esetén az utólagos javítás valóban sok bonyodalommal járhat” – tudja ezt Nágel Péter, a Grassmaster Kft. ügyvezető igazgatója. Bár több mint tíz éves tapasztalata során sok jó példát látott már a kertészmérnök, de találkozott nehéz és költséges projektekkel is, ahol a zöldtetőbontás miatt sokkal bonyolultabb volt egy beázás javítása. Ezért is fejlesztette ki Nágel Péter nemrég szabadalmaztatott moduláris zöldtető-rendszerét, a GIBoxot. A jól kezelhető, könnyű modulok rendkívül jó hőszigeteléssel rendelkeznek és a vízmegtartási képességük is egyedülálló. Akár 80 milliméter csapadékot is meg tud tartani, ami egy özönvízszerű zivatar esetén akár életmentő is lehet. Utóbbi tulajdonsága miatt a modulokat kéktetőnek is nevezik.
„Nagyon sok időt töltöttem lakótelepi lakásban, méghozzá a legfelső emeleten. Aki élt már a tizediken, tudja, micsoda hőhatás van nyáron, vagy mennyire sugárzik a hideg télen.” Ezért a lakótelepi panelházak és Bauhaus épületek lapostetőin látja Nágel Péter a legjobb lehetőséget a modulok felhasználására. „Rengeteg potenciál rejlik a múlt század második felében épült lakótelepek és régi szocreál épületek tetején. Csak Budapesten több tíz hektár olyan felületünk van, amire utólag lehetne zöldtetőt építeni, de eddig az utólagos zöldtetőépítés mindig erős fejvakarást okozott – mondja Nágel Péter. A moduláris zöldtetők segítségével ez egy egynapos munkával megoldható lenne.
Több tízmillió négyzetméter kiaknázatlan terület
„Leginkább a XIII., a X., XIV. és a III. kerület lakótelepein és ipari létesítményein vannak felhasználási területek, ezt több kutatás is kimutatta. Ezzel sokkal kevesebbet foglalkoznak az önkormányzatok, mint kellene” – mondja Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor. Több tízmillió négyzetméter kiaknázatlan területet lát a budapestiek feje felett Dezsényi Péter is. Felmerül egy szolártérképhez hasonló zöldtetőtérkép kidolgozása, de erre egyelőre sem anyagi, sem emberi erőforrás sincs. Az információk sem egyszerű hozzáférni, minden adat az építési hatóságoknál áll rendelkezésre.
A helyzet azért nem reménytelen. Az önkormányzatoknál elindult egy progresszív irány. A közösségek szintjén megjelent az igény a zöldre, közösségi tervezés zajlik. Emellett biztatóak a példamutató projektek is, mint a városligeti Néprajzi Múzeum díjnyertes tetőkertje vagy a központi szennyvíztisztító tetejét borító zöldtető. A Széllkapu park zöldhomlokzata Dezsényi Péter szerint egy emblematikus példa. Ez a hatalmas, ötezer négyzetméteres függőkert Európa egyik legnagyobb zöldfala. A 15 méter magas építmény több szintjén be lehet menni a növények közé és felmenni a kilátópontra. Nemcsak a növényvilága lenyűgöző, de a nyári 40 Celsius fokos hőségben fantasztikus élmény megtapasztalni a növények nyújtotta hűsítő hatást.
Nyitókép: Széllkapu park © www.tspc.hu_Juhász Norbert & Hlinka Zsolt
Kapcsolódó anyagok:
Több pénzzel és a tévhitek felszámolásával támogatja Bécs a zöldhomlokzatok létesítését
A Városliget elvesztette a közösségi jellegét, óriási lehetőség lett volna a másik út
A városi zöldfelületek szerepe
A zöld tető jó, a kék-zöld tető mégjobb
Csapadékvíz elvezetés a városban
Bécsben komolyan veszik a napelemes rendszerek támogatását
Dezsényi Péter vezeti a Budapesti Közművek FŐKERT Kertészeti Divízióját
Egészséges épületek – egészséges emberek
Ha meleged van, ültess fát! Tudják ezt a döntéshozók is?
Minden cseppje kincs – az esővíz jobb felhasználására készül Bécs