A rovat kizárólagos támogatója

Se lenyelni, se kiköpni nem tudja a szlovák kormány az ország energiaszolgáltatásáért felelős olasz Enelt, amellyel súlyosan megromlott a viszonya. Az olaszok eladnák szlovák leányukat, ám a Pozsony csak eladósodás árán vehetné állami tulajdonba a céget. Az atomon bukhatnak.

Megszegett ígéretek, elhalasztott tervek, pénzügyi viták sora jellemzi Szlovákia és az Enel S.p.A. hétéves viszonyát. Olaszország legnagyobb energiaszolgáltatója 2006-ban szép reményekkel vásárolta meg a szlovák állami áramszolgáltató 66 százalékát 840 millió euróért, ám a felek ma csupán azt mérlegelik, hogyan tudnák tető alá hozni a válást – kezdi a szlovák energiaipar helyzetét bemutató cikkét a Bloomberg.

Az Enel abban bízott, hogy a hazai és a spanyolországi piacon tapasztalható gyenge áramkeresletért Szlovákiában kárpótolhatja magát, ahonnan még exportálni is fog elektromos energiát a szomszédos feltörekvő kelet-közép-európai országokba. A cég átvett két működő atomreaktort a Mohi Atomerműben, és vállalta további kettő évtizedek óta húzódó építésének befejezését. Ezenfelül van két blokkja az apátszentmihályi nukleáris létesítményben, továbbá némi vízi erőre alapozott áramfejlesztési kapacitása és egy sor öreg, veszteségesen termelő széntüzelésű erőműve. Összesen 5,7 gigawattnyi kapacitással – a Paksi Atomerőmű közel háromszorosa – rendelkezik Szlovákiában.

Minden fejre állt

A cég számításai azonban nem váltak be. Az áramkereslet elmaradt a várttól – különösen a válság után -, és igen rossz időpontban, a pénzügyi összeomlás előtt, 2007-ben vásárolták meg a spanyol Endesa SA-t, ami Európa legeladósodottabb áramszolgáltatójává tette az Enelt. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a 2011-es japán földrengésben és cunamiban súlyosan megsérült a fukusimai atomerőmű, ugyanis ezt követően brutálisan megszigorították a nukleáris létesítmények biztonsági követelményeit.  A Mohiban lévő blokkokat 2,8 milliárd euróból akarták befejezni 2012-2013-ra, ám a költségek legalább egymilliárd euróval nagyobbak lesznek, és a legjobb esetben 2014 végén indíthatják be a két új, szovjet tervezésű, 440 megawatt kapacitású reaktort. Az Enel az új helyzetre hivatkozva 800 millió eurós támogatást kért a pozsonyi kormánytól, ám csak egy 260 milliós gyorssegélyt kapott.

Nem lesz kész

A kormány kételkedik abban, hogy a létesítmény a jövő év végére elkészülhet, illetve hogy a kért támogatás elegendő lesz – mondta Tomás Malatinsky gazdasági miniszter a Bloombergnek. Csak akkor kaphat több pénzt az Enel, ha garantálja az átadást és a beruházás végső költségét. A miniszter azt is jelezte, hogy nem tartanák ésszerűtlennek, ha a szlovák energiaszolgáltatás visszakerülne többségi állami tulajdonba. A kérdés az, hogy megengedhetné-e magának a kormány a külföldi partner kivásárlását. Szlovákiának szerinte meg kell gondolnia, hogy aktívabb szerepet vállaljon ezen a téren, éppen úgy, ahogy a magyarok csinálják – tette hozzá célozva az Orbán-kormány tervére, amely szerint állami tulajdonú, nonprofit tevékenységgé tennék a lakosság energiaellátását. Pozsony fantáziát lát abban, hogy a tulajdonszerzésen keresztül ellenőrizze az árakat, munkahelyeket teremtsen, sőt akár osztalékot szedjen a cégektől. Végül is a cseh CEZ energiaóriás a prágai költségvetés legnagyobb befizetője és alkalmazottainak száma jóval meghaladja a hozzá hasonló nyugati energiaszolgáltatókét.

Fico keménykedik

Robert Fico szlovák miniszterelnök más európai vezetőkhöz hasonlóan nem mulasztja el kárhoztatni az energiaszolgáltatókat a háztartások rezsiköltségének növelése miatt. Ostorozta elődjét, Mikulas Dzurindát, akinek kormányzása alatt eladták az Slovenske Elektrarne AS többségét az Enelnek. A Fico-kormány különadót vetett ki az ágazat vállalataira. A gond csak az, hogy ha kivásárolnák az olaszokat, akkor az államadósság átlépné a GDP 55 százalékát, márpedig a törvény szerint ebben az esetben be kell fagyasztani a költségvetési kiadásokat.

Az Enel 2017-ig hatmilliárd euró értékű vagyonától akar megszabadulni, hogy a bevételből mérsékelje adósságait. A Slovenske Elektrarne értékesítése ideális lehetőségnek látszik, mivel tevékenysége nagyon tőkeigényes és rossz az olaszok viszonya Pozsonnyal – mondja Manuel Palomo, az Exane BNP Paribas befektetési cég elemzője. A gyenge technológia és a politikai kockázat miatt nem igazán kedves leánya ez a cég az Enelnek – állítja. Az olasz vállalat nem kommentálta a Bloomberg és a szakértő megállapításait- írta a napi.hu

Kapcsolódó anyagok:

A Mohi atomerőmű árnyoldala

Az atomenergia a múlt, üzeni Harms

Elképedéssel hallgatom – Ámon Ada az orbáni atomálomról

Kolbász, örömzene és tekerés – zöldre festik az atomerőművet

Így döntené be az atom a rezsicsökkentést

Energiaracionalizálás vagy atomerőmű?

Beintett az atomerőművek állami támogatásának Brüsszel

Orbán, és az olcsó atomenergia mítosza

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás