Senki sem támogat személyesen pénzzel, hogy mondjam el azt, amit gondolok. Ötletekkel igen: legfőképpen Orbán Viktor pártja gondoskodik erről. Most Halász János (Fidesz) a kiválasztott beterjesztő. Retorzió még nem ért érte, ha valaki azt gondolná. Most egy árva hangot sem írok le arról, ami az átláthatósági törvénytervezetről az én véleményem. A ChatGPT 4o-t kérdeztem. Ő talán szenvtelen.
Darvas Béla: 1 Mi a véleménye a kormánysajtónak az átláthatósági törvénytervezetről?
ChatGPT 4o: „A magyar kormánypárti sajtóorgánumok, mint a Magyar Nemzet és az Origo, üdvözlik az »A közélet átláthatóságáról« szóló törvényjavaslatot, amelyet 2025. május 13-án nyújtottak be az Országgyűlésnek. Ezek a médiumok a tervezetet a nemzeti szuverenitás védelmének és a közélet tisztaságának megerősítéseként értelmezik [VEOL, Origo, Hírstart].
A kormánypárti sajtó főbb érvei:
(a) A nemzeti szuverenitás védelme: A törvény célja, hogy megakadályozza a külföldről finanszírozott szervezetek befolyását a magyar közéletre. A Magyar Nemzet szerint a javaslat »a közéleti tevékenység átláthatóságának jogi, intézményi garanciáit teremti meg«, és »fellép a külföldről finanszírozott szervezetekkel szemben«. [VEOL, Origo, Magyar Nemzet];
(b) Átláthatóság és elszámoltathatóság: A tervezet előírja, hogy a külföldi támogatásból működő szervezetek vezetőinek vagyonnyilatkozatot kell tenniük, és kiemelt közszereplőkké válnak. Emellett az ilyen szervezetek nem gyűjthetik az adó 1%-át, és kötelesek minden támogatásról nyilatkozatot kérni, hogy az nem külföldről származik [Origo, Magyar Nemzet];
(c) A közélet tisztaságának megőrzése: Az Origo hangsúlyozza, hogy a törvény »a nemzeti szuverenitás megerősítése érdekében lép fel a külföldről finanszírozott szervezetekkel szemben«, és »megteremti a kikényszeríthetőség lehetőségét minden olyan esetre, amikor a nemzeti szuverenitást veszélyezteti a közéleti tevékenység« [Origo, VEOL, Magyar Nemzet]. Összességében a kormánypárti sajtó a törvényjavaslatot a nemzeti érdekek védelmének és a közélet átláthatóságának fontos eszközeként mutatja be, miközben a kritikus hangokat gyakran politikai támadásként értelmezi.”
Darvas Béla: 2. Mi a véleményed az átláthatósági törvény tervezetéről?
ChatGPT 4o: „A 2025. május 13-án benyújtott »közélet átláthatóságáról« szóló törvényjavaslat jelentős hazai és nemzetközi kritikát váltott ki. A tervezet célja a külföldi támogatásokból működő szervezetek és médiumok szigorúbb ellenőrzése, különösen azoké, amelyek a kormány szerint veszélyeztetik Magyarország szuverenitását [hvg.hu, Blikk, Népszava]. Főbb aggályok és kritikák:
(i) Jogbiztonság és normavilágosság hiánya: Stánicz Péter alkotmányjogász szerint a javaslat homályos megfogalmazása lehetőséget ad az önkényes jogalkalmazásra, mivel nem világos, hogy pontosan kikre és milyen tevékenységekre vonatkozik a szabályozás [hvg.hu, Blikk];
(ii) Jogorvoslati lehetőségek korlátozása: A törvénytervezet szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal döntései ellen csak a Kúriához lehet fordulni, amely nem módosíthatja, csak megsemmisítheti a döntéseket, így a jogorvoslat lehetősége korlátozott [hvg.hu];
(iii) Pénzügyi szankciók és működési korlátozások: A javaslat értelmében az érintett szervezetek akár a külföldi támogatás mértékének 25-szörösével egyenlő bírságot is kaphatnak, és elveszíthetik az adó 1% gyűjtésére való jogosultságukat [Blikk, Népszava];
(iv) Nemzetközi kritikák: Tineke Strik, az Európai Parlament magyar jogállamisági jelentéstevője szerint a törvényjavaslat hadüzenet az EU-nak, mivel minden uniós támogatást külföldi beavatkozásként kezel, és ellehetetleníti a civil szervezetek munkáját [hvg.hu, Népszava, Blikk]. Összegzés: A törvényjavaslat célja a külföldi befolyás csökkentése a magyar közéletben, azonban a homályos megfogalmazások, a szigorú szankciók és a korlátozott jogorvoslati lehetőségek miatt sokan úgy vélik, hogy a tervezet veszélyezteti a jogállamiságot és a civil társadalom működését Magyarországon.
Darvas Béla: 3 Mi a véleménye az amerikai kormánynak az átláthatósági törvénytervezetről?
ChatGPT 4o: „Az Egyesült Államok kormánya aggodalmát fejezte ki a magyar »A közélet átláthatóságáról« szóló törvényjavaslattal kapcsolatban, amelyet 2025. május 13-án nyújtottak be az Országgyűlésnek. A törvény célja a külföldi finanszírozású szervezetek és médiumok tevékenységének szigorúbb ellenőrzése, különösen azoké, amelyek a kormány szerint veszélyeztetik Magyarország szuverenitását. Az amerikai kormány aggodalmai: Demokratikus normák és jogállamiság – Az Egyesült Államok kormánya korábban is kritikával illette a magyar kormány intézkedéseit, amelyek szerintük aláássák a demokratikus intézményeket és a jogállamiságot. A „közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatot is ebbe a tendenciába illeszkedő lépésként értelmezik. Civil társadalom és sajtószabadság – Az amerikai kormány aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a törvényjavaslat korlátozhatja a civil szervezetek és a független média működését, különösen azokat, amelyek külföldi támogatásban részesülnek. Külföldi befolyás elleni fellépés – Bár az Egyesült Államok is fontosnak tartja a külföldi befolyás elleni fellépést, aggodalomra ad okot, hogy a magyar törvényjavaslat túl széles körben értelmezi a »külföldi befolyás« fogalmát, és ezáltal visszaélésekhez vezethet. Diplomáciai feszültségek – A törvényjavaslat benyújtása tovább fokozta a Magyarország és az Egyesült Államok közötti diplomáciai feszültségeket. Az amerikai kormány korábban szankciókat vezetett be Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke ellen korrupciós vádak miatt. Ezek a lépések is hozzájárultak a két ország közötti kapcsolatok romlásához [AP News, Financial Times, The Guardian]. Összegzés: Az Egyesült Államok kormánya aggodalmát fejezte ki a magyar »A közélet átláthatóságáról« szóló törvényjavaslattal kapcsolatban, mivel az szerintük veszélyezteti a demokratikus intézményeket, a civil társadalom működését és a sajtószabadságot. A törvényjavaslat tovább fokozta a Magyarország és az Egyesült Államok közötti diplomáciai feszültségeket.”
Darvas Béla: 4. Mi a véleménye az átláthatósági törvénytervezetről a nemzetközi lapoknak?
ChatGPT 4o: „A magyar kormány által 2025. május 13-án benyújtott »A közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslat jelentős nemzetközi visszhangot váltott ki. Számos külföldi sajtóorgánum és jogvédő szervezet aggodalmát fejezte ki a tervezet kapcsán, mivel azt a civil társadalom és a sajtószabadság elleni támadásként értelmezik. Nemzetközi sajtóreakciók és kritikák: Reuters – A hírügynökség beszámolója szerint a törvényjavaslat lehetővé tenné a Szuverenitásvédelmi Hivatal számára, hogy nyilvántartást vezessen azokról a külföldi finanszírozású szervezetekről, amelyek tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását. Ezek a szervezetek szigorú pénzügyi ellenőrzés alá kerülnének, és akár 25-szörös bírságot is kiszabhatnak rájuk a kapott támogatás összegéhez képest. A törvényjavaslat különösen azokat a csoportokat célozza, amelyek a hagyományos családi értékeket vagy a keresztény kultúrát megkérdőjelezik [Reuters]; Associated Press (AP) – Az AP jelentése szerint a javaslat jelentősen növelné a Szuverenitásvédelmi Hivatal hatáskörét, lehetővé téve a kormány számára, hogy megfigyelje, megbüntesse, sőt betiltsa azokat a szervezeteket, köztük médiát és civil szervezeteket, amelyeket a nemzeti szuverenitásra nézve fenyegetésnek tartanak. A kritikusok szerint a törvény célja az ellenvélemények elnyomása, és hasonlóságot mutat Oroszország »külföldi ügynök« törvényeivel [AP News]; Euronews – Az Euronews kiemeli, hogy a törvényjavaslat értelmében a külföldi támogatásban részesülő szervezeteknek állami engedélyt kellene kérniük a támogatások elfogadásához, elveszítenék az adó 1% gyűjtésére való jogosultságukat, és vagyonnyilatkozatot kellene tenniük. A javaslat szerint bármilyen külföldi finanszírozás, beleértve az uniós támogatásokat is, fenyegetést jelenthet Magyarország szuverenitására [euronews]; The Times of India (AFP) – Az AFP jelentése szerint a törvényjavaslat lehetővé tenné a kormány számára, hogy feketelistára tegye azokat a szervezeteket, amelyek külföldi finanszírozással befolyásolják a közéletet. A javaslat szerint ezeknek a szervezeteknek engedélyt kellene kérniük a külföldi támogatások elfogadásához, bankszámláikat rendszeresen ellenőriznék, és súlyos bírságokat szabhatnának ki rájuk; European Conservative – A konzervatív szemléletű European Conservative szerint a törvény célja Magyarország szuverenitásának védelme a külföldi befolyással szemben. A cikk kiemeli, hogy a javaslat hasonlóságot mutat más nyugati országok, például az Egyesült Államok és Ausztrália hasonló törvényeivel, amelyek célja a külföldi beavatkozás korlátozása. Összegzés: A nemzetközi sajtó és jogvédő szervezetek többsége aggodalmát fejezte ki a magyar »A közélet átláthatóságáról« szóló törvényjavaslat kapcsán, mivel azt a civil társadalom, a sajtószabadság és az alapvető jogok elleni támadásként értelmezik. A javaslat hasonlóságot mutat más országokban bevezetett, a külföldi befolyás korlátozását célzó törvényekkel, azonban kritikusai szerint túlzottan széles körű és homályos megfogalmazású, ami visszaélésekhez vezethet.”
*
Orosz és kínai hivatalos nyilatkozat eddig még nem jelent meg.
Darvas Béla (szerk.)
Nyitókép: AI generált fotó
Elindult a támadás a szabad sajtó ellen. Segítsd munkánkat!
Ha Halász János „A közélet átláthatóságáról” címet viselő törvényjavaslatát elfogadja az Országgyűlés, akkor Magyarország a független nyilvánosság és közélet korlátozásában a putyini Oroszország szintjére lép. A háborús agresszor Oroszország szintjére. Vagy egy kicsit azon túlra. Ha fontosnak tartod a munkánkat, kérjük támogasd munkánkat amíg büntetlenül lehet.
