A rovat kizárólagos támogatója

Míg a Levegő Munkacsoport a környezet védelme érdekében 5000 milliárdot lát átcsoportosíthatónak az állami költségvetésben, az Orbán-kormány büszkén vállalja, hogy elsőként támadta meg az autók légszennyezés-csökkentését előíró bírósági döntést.

A Levegő Munkacsoport szerint a kabinet évente 2500 milliárd forintot költ környezetszennyező, egészségkárosító beruházásokra. A választók jobban járnának, ha ezt a pénzt leginkább a lakások energiafogyasztásának csökkentésére csoportosítanák át. A magyar kormány – miközben önmagára a környezetvédelem elkötelezett híveként tekint – büszkén és kezdeményezőleg áll ki a légszennyező autóipar érdekei mellett. A két ellentétes érdeket elektromos buszok vásárlásának támogatásával vélik egy lapra hozni.

A 2020. évi állami költségvetés haladéktalan módosítását sürgette közleményében a Levegő Munkacsoport.
Javaslatuk szerint az állam szüntesse meg a súlyosan környezetszennyező, egészségkárosító, illetve a társadalomra egyéb módon káros tevékenységek támogatását és emelje meg ezek adóit. Ilyen az autópályaépítés, a zöldterület-pusztító építkezések, a túlhajtott mezőgazdaság és a bányászat, illetve a mindent átható korrupció. Az így keletkező többletforrásokat pedig az éghajlat, a környezet védelmét szolgáló tevékenységek támogatására, valamint a rászorulók segítésére kell fordítani – szögezik le. Ily módon már jövőre 2500 milliárd forintot lehetne a szennyező tevékenységektől elvonni és jó célokra fordítani, összesen tehát 5 ezer milliárddal hozzájárulva a környezet, az éghajlat védelméhez. Évek óta konkrét javaslatok sorát dolgozza ki a Levegő Munkacsoport az állami költségvetés és adórendszer környezetbarát átalakítására – fogalmaz közleményükben Lukács András elnök. Ezek megvalósítása nem megszorítás, mert a lakosság életminőségének és az ország versenyképességének a javulását eredményezné – tette hozzá.

A káros támogatások megszüntetése révén felszabaduló forrásokból leginkább az épületeket kellene felújítani – teszi hozzá Lontay Zoltán, a civil szervezet szakértői testületének tagja, a Magyar Energiahatékonysági Társaság volt elnöke. Ellenkező esetben nyaranta a hőség, telente pedig a fagy miatt várható egyre több haláleset. Az országgyűlés által elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia is megállapítja, hogy a jelenlegi energiarendszerek súlyosan sérülhetnek a klímaválság miatt. Az épületkorszerűsítés megtakarítást, vagyis tartós rezsicsökkenést is hoz – hangsúlyozta. Olyan nemzetközi intézmények, mint az ENSZ, az OECD vagy az Európai Bizottság, számtalan alkalommal sürgették az állami költségvetések környezetbarát átalakítását – hívta fel a figyelmet Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektfelelőse. Civilek ennek érdekében uniós szintű aláírásgyűjtést kezdtek. Követelésük szerint az EU az éghajlatvédelmi célok elérését biztosító adót vessen ki aszén-dioxid-kibocsátására. E bevételt az energiahatékonyság javítására, a megújulókra és az alacsonyabb jövedelműek támogatására fordítsák.

Miközben az Orbán-kormány egyelőre nem reagált a felvetésekre, az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a téma kapcsán merőben eltérő szemléletű közleményt jelentetett meg. Eszerint György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár a brüsszeli versenyképességi tanács ülésén azt hangsúlyozta, hogy az ipari versenyképesség kockáztatása nélkül is javítható a levegő minősége. A fenntarthatóság „helyes értelmezése” egyforma súllyal veszi figyelembe a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontokat – fogalmazott. Magyarországnak céljai és eszközei is vannak arra, hogy kezelje a „környezeti kihívásokat”. Így 2022-től a 25 ezernél nagyobb városok csak elektromos buszokat vásárolhatnak – hangsúlyozta.
A gépjárművek károsanyag-kibocsátására vonatkozó rendeletmódosítás kapcsán – mint fogalmazott, az autógyártók, a hatóságok és a fogyasztók érdekében – a kiszámítható jogi környezet fontosságát nyomatékosította. Előzményként megemlítik, hogy elsőként Magyarország – majd utána a németek és az Európai Bizottság is – fellebbezett az európai autóipart a kibocsátási határértékek szigorításával fenyegető, Brüsszel, Madrid és Párizs által kezdeményezett európai bírósági döntés ellen. György László súlyosan felelőtlennek nevezi a három város „politikailag népszerű” intézkedését. Magyarországnak is fontos a városok levegőminősége, de szerinte ez úgy is biztosítható, hogy az nem veszélyezteti az autóipart és az ott dolgozó családok megélhetését. Szerinte a hazai Zöld Busz Program (ami blöffnek tűnik) például a legkisebb mértékben sem kockáztatja az ipar versenyképességét. Fontosnak nevezte a környezetkímélő járművekben a hazai hozzáadott érték növelését.

Folytatás: Megengedő szigorítás

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek