A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: euronews

Luxemburg mint ország, és Észtország fővárosa, Tallinn úttörőnek számít Európában – elsőként tették ingyenesség a tömegközlekedés országos, illetve városi szinten. Megnéztük, hogy mennyire vált be az intézkedés, milyen tanulságokat vontak le a bevezetése után.

Európában már több mint 50 város és település tette meg ezt a lépést. Az ingyenes tömegközlekedés bevezetésének elsődleges motivációjaként az éghajlatvédelmi törekvéseket és a társadalmi egyenlőséget említették.

Az intézkedés alapelve egyszerű: az ott élő állampolgárok korlátlanul és ingyenesen használhatják a tömegközlekedést a napi utazásaikhoz. Wojciech Keblowski, két brüsszeli egyetem a Vrije Universiteit Brussel és az Université Libre de Bruxelles kutatója ezt az elképzelést a nyilvános parkok használatához hasonlítja.

“Senki nem kéri, hogy fizessünk minden egyes percért vagy óráért, amit ott töltünk. Miért ne nézhetnék a tömegközlekedésre ennek a rendszernek, ennek a szociális megállapodásnak a részeként?” – mondta az Euronewsnak.

2018-ban Luxemburg volt az első ország, mely eltörölte a viteldíjakat a tömegközlekedésben, és erre nagyon büszkék a hatóságok.  Az volt a hab a tortán, mikor bevezettük az ingyenes tömegközlekedést. Azért tettük, hogy előremozdítsuk a vitát erről a lakosság körében, hogy igazán újragondolják, hogy milyen módon közlekednek, és hogy lássák, hogy mi mit teszünk – mondta François Bausch, az ország miniszterelnök-helyettese az Euronewsnak.

Mennyire hatékony az ingyenes tömegközlekedés?

Tallinnban 9 évvel ezelőtt vezették be az ingyenes tömegközlekedést. Az észt főváros vezetése azóta alaposan vizsgálja a saját kísérletének eredményeit, melyek elég vegyesek. Ezért elég szkeptikusan nyilatkoztak arról, hogy ez a politika mennyit segített abban, hogy az autósok otthon hagyják járműveiket. Tallinnban azt láttuk, hogy tovább növekedett a tömegközlekedésről az autósra való áttérés – emelte ki Mari Jüssi, az Észt Közlekedési Hivatal fenntartható mobilitással foglalkozó szakértője.

“Az elmúlt kilenc évben az autók aránya a megtett utak 42 százalékáról 48 százalékra emelkedett. Tehát a fenntartható mobilitás szempontjából nem bizonyult hatékonynak” – mondta az intézkedésről Jüssi.

Azt viszont elismerte, hogy társadalmi szempontból nem maradt hatástalan a projekt, például sok iskolás gyermeket nevelő család takarított meg pénzt. Néhány régió csatlakozott a kezdeményezéshez, így a megyei buszok egy része is ingyenes lett. “Ott talán több pozitív hatása látható ennek, mert korábban drágábbak voltak ezek a regionális buszok” – mutatott rá Jüssi.

Arra még az ingyenes tömegközlekedés hívei is figyelmeztetnek, hogy nem jelent csodaszert a fenntartható mobilitás javítására. Legalábbis önmagában nem.

“Ha nincs egy teljes jövőkép, egy új stratégia, ha nincs egy beruházási program, amivel megmutathatjuk, hogy javítunk a kapcsolódásokon, a csatlakozásokon, és a tömegközlekedés minőségén, akkor önmagában az ingyenesség bevezetése nem jó ötlet” – magyarázta Bausch.

Abban Jüssi és Keblowski is egyetértett, hogy kulcsfontosságú a tömegközlekedés minőségének és csatlakozásainak a javítása ahhoz, hogy több utast legyen képes vonzani, és hogy az ingyenes viteldíj politikája hasznos eszköz a munkásosztály támogatására.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek