Sokan kérdezik, hogy hol van a zöldenergia, amiről mindenki beszél. Ha annyira nagyszerű és szükséges a klímaváltozás féken tartásához, akkor miért nem látszik a számokban? Miért még mindig a fosszilis energiaforrások adják az energiatermelés alapját, hajtják az autók, hajók és repülők túlnyomó részét?

A számok valóban azt mutatják, hogy még mindig nem elérhető annyi zöldenergia, mint amennyire az emberiségnek szüksége lenne egy valós zöld átálláshoz, azonban ez egy tyúk-tojás probléma. Ennek ismételgetése helyett inkább pont arról kellene beszélnünk, hogy mennyi zöldenergia kellene az átálláshoz, és ez honnan jön majd.

Elemzői szempontból is új megközelítésre van szükség: a számsorok a múlt eseményeit írják le, és ezek alapján próbáljuk felrajzolni a jövőt. Ez változatlan berendezkedés és struktúrák mellett talán helyénvaló gondolkodás, azonban jelenleg a struktúrák átalakulása zajlik, új technológiák, új fogyasztók, új berendezkedés jelenik meg. Ezzel a körülménnyel kell alapvetően számolni, ha a zöld átállás – és az emberiség fennmaradásának – jövőjét próbáljuk modellezni, és ehhez nem elegendő pusztán a múltbeli adatok kivetítése a következő évekre, az új elemek változást generáló és gyorsító hatásait nem szabad figyelmen kívül hagyni. Na meg persze, hogy nekünk embereknek, a döntéshozóknak, kormányoknak, szervezeteknek és vállalatoknak mekkora ráhatásunk van a jövőbeli változásokra.

Exponenciális változások

Idén tízéves a párizsi klímaegyezmény, és ez jó apropó, hogy megnézzük, mi történt tíz év alatt és mi történhet a következő tíz évben. Sok területen történtek lépések, de kétségtelen, hogy egyelőre még mindig nem látszik valódi csökkenés a fosszilis energiahordozók felhasználásában. Sőt, jelenleg azt látjuk, hogy tovább nőtt a károsanyag-kibocsátás, főképp a szén-dioxid kibocsátása.

Éppen ezért nehéz elhinni, pedig tény, hogy a megújuló, kibocsátásmentes technológiák alkalmazása terén exponenciális változások történnek. A nulláról indult el ezeknek az energiahordozóknak a használata, és hasonlóan meredek ütemben fog nőni a felhasználásuk. Ráadásul a megújulóenergia-felhasználást a gazdasági növekedés miatt felfutó energiaigény is tovább fogja gerjeszteni. Az elmúlt évtizedekben az energiaigény növekedését nem lehetett kielégíteni pusztán az újabb megújuló kapacitások bekapcsolásával, de hamarosan e tekintetben fordulóponthoz érhetünk. Ahhoz viszont, hogy a fosszilis energiahordozók kiszoruljanak a kínálatból, a megújuló kapacitásoknak gyorsabban kell bővülniük a jövőben.

Az eddigi változások bemutatására már vannak számaink, és ezek a zöldenergia exponenciális növekedését mutatják. A fő kérdés az, hogy mi történik a következő 30 évben. Kiszorítható-e teljesen a fosszilis energia, vagy sem?

A válasz nem annyira a számokban rejlik, hanem sokkal inkább döntés kérdése. A változáshoz leginkább arra van szükség, hogy megmaradjon az elköteleződés a tiszta energiaforrások iránt.

Az áprilisi spanyolországi és portugáliai egynapos áramkimaradást azonnal igyekeztek a megújulókra ráfogni, pedig a leállás valódi okát még mindig nem ismerjük. A kimaradás arra mutat rá, hogy a hálózatbővítés elkerülhetetlen a fejlődés érdekében. Sokkal egyszerűbb és gyorsabb az új termelőegységeket üzembe helyezni, mint az országos és nemzetközi hálózatokat úgy fejleszteni, hogy azok a termelő- és a fogyasztóoldali változásokat is megfelelően tudják kezelni.

Fazekas Dóra a Cambridge Econometrics budapesti irodájának ügyvezetője, és Hidi János a Cambridge Econometrics fenntartható befektetések vezetője. részletes elemzése:  Valós növekedés a megújulók terén