A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: agroinform

Az erdőgazdálkodási és természetvédelmi szempontból egyaránt kiemelkedő jelentőségű tölgyerdeinket egy Magyarország területére újonnan behurcolt inváziós károsító, a tölgycsipkéspoloska (Corythucha arcuata) tömeges elszaporodása veszélyezteti.
A kár nagyságrendjének a felmérése és a védekezés módszerének meghatározása érdekében az Agrárminisztérium közreműködésével a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének Erdővédelmi Osztálya rendkívüli felmérést végez az erdőgazdálkodók és az erdészeti szakirányítók körében a károsító elterjedésére vonatkozóan- írta az Agroinform.

A hazai tölgyerdeink ellenségei sorába a sok egyéb károsító és káros környezeti hatás mellett belépett egy új, Magyarország területére az elmúlt időszakban behurcolt inváziós rovarfaj, a tölgycsipkéspoloska (Corythucha arcuata). A tölgycsipkéspoloska az Egyesült Államok keleti partvidékén honos. Őshazájában nem tartják jelentős „kártevő” fajnak. Valószínűleg azért, mert ott vannak olyan természetes ellenségei, amik szabályozni képesek populációit.

Európában először Észak-Olaszországban került elő 2000-ben, ahová valószínűleg élő növényanyaggal került be. 2002-ben Svájcban is megtalálták néhány példányát, ugyanebben az évben Törökországban már nagyobb egyedszámban észlelték. Valószínűsíthető, hogy a törökországi góc szolgált a későbbi európai terjeszkedés forrásaként. Nagyjából 10 év „hallgatás” után ütemesen kezdett terjedni északi, északnyugati irányban. 2012-ben és 2013-ban Közép- és Kelet-Európa több országában (így Magyarországon is) közel egy időben találták meg.

Magyarországon 2013-ban a Szarvasi Arborétumban találták meg először a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet kutatói, akik a kezdetektől nyomon követik terjedését, illetve vizsgálják életmódját és a tölgyekre gyakorolt hatásait. Mára három északnyugati megyénk (Veszprém, Vas, Győr-Sopron-Moson) kivételével mindenütt igazolt a megtelepedése, az ország délkeleti, déli, keleti területein néhol kifejezetten tömegesen fordul elő.

Vizsgálatok eredménye alapján a legtöbb eurázsiai tölgy alkalmas tápnövénye lehet a csipkéspoloskának. Ez azt jelenti, hogy Európa-szerte mintegy 30 millió ha tölgyes kínálhat számára megfelelő táplálékforrást. A Magyarországon honos tölgyek mindegyike (beleértve a csertölgyet is) alkalmas tápnövénye, azaz mintegy 600 ezer ha olyan erdőnk van, amire a csipkéspoloska potenciálisan veszélyt jelent. Hazai vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy az „átlagosnak mondható” telek nem okoznak jelentős mortalitást a telelő populációkban, azaz országon belül az időjárási viszonyok nemigen fogják korlátozni a rovar további terjedését.

A tölgycsipkéspoloska tölgyekre és tölgyerdei ökoszisztémákra gyakorolt hatásai egyelőre még nem ismertek kellő mélységben. Erre vonatkozóan őshazájából sem kaphatunk túl sok információt, mert ott sincsenek a hatására vonatkozóan érdemi kutatási eredmények. Alapos okunk van azonban azt feltételezni, hogy hosszabb távú, tömeges jelenléte nem marad következmények nélkül.

tölgycsipkéspoloska Corythucha arcuata  Ujvári Zsolt izeltlabuak.hu

A teljesség igénye nélkül néhány valószínűsíthető hatás:

• Mivel az erős fertőzés a fotoszintetikus aktivitást mintegy 60%-kal, a transpirációs aktivitást pedig több mint 20%-kal csökkenti (szerbiai és hazai vizsgálatok eredménye), nagyon valószínű, hogy csökkenni fog a megtámadott tölgyek növedéke. Mivel a fertőzött levelek elszíneződése és elszáradása általában a nyár közepére (esetenként már júniusban is) következik be, valószínű, hogy a csökkenés a kései pásztában fog jelentkezni.

• Tölgyeseink (kocsányos, kocsánytalan és a cser is) alaphelyzetben is kedvezőtlen egészségi állapotot mutatnak (aszályok, lisztharmat, díszbogár stb.). A tölgycsipkéspoloska krónikus kártétele egészen biztosan jelentős mértékben hozzá fog járulni a további leromláshoz.

• Horvátországi megfigyelések szerint a több éven át erősen fertőzött fák kevesebb és kisebb makkot teremnek, azok hamarabb lehullnak. Ebben egyébként semmi meglepő nincs, hiszen a makk fejlődésének fő időszakára (július) a tölgyek már gyakran elveszítik asszimilációs képességük jelentős részét.

• Hazai vizsgálatok előzetes eredményei szerint a tölgyspecialista rovarokra jelentős hatást gyakorolhat a csipkéspoloska tömeges jelenléte. Ez várható, ha abból indulunk ki, hogy nagy, összefüggő területeken akár már június végére elszíneződhetnek és elszáradhatnak a tölgylevelek. Azaz pl. azok a rovarok (esetenként védett, ritka fajok), amik a vegetációs időszak második felében fejlődnek, nem találnak megfelelő táplálékot. Magyarországon tölgyeken legalább 650 rovarfaj él, közülük közel 300 tölgyspecialista (azaz csak tölgyön képes megélni). A rájuk gyakorolt negatív hatásokon keresztül a tölgycsipkéspoloska tartós tömeges jelenléte a tölgyesek kiemelkedően magas diverzitását is negatívan befolyásolhatja.

• A rovarokra gyakorolt negatív hatás közvetve a rovarfogyasztókat (rovarevő énekesmadarak, denevérek stb.) is sújtja.

A rovar és károsításának részletesebb leírása: Útmutató a tölgycsipkéspoloska tüneteinek felismeréséhez és kárterületeinek felméréséhez (2,3 MB pdf.)

A tölgycsipkéspoloska tényleges jelentőségének felméréséhez, illetve a szükséges védekezés meghatározásához alapvetően fontos információ az általa elözönlött erdőterület nagyságának ismerete. Ilyen jellegű információkat csak a saját területüket jól ismerő helyi szakemberek segítségével lehet várni.  Az Agrárminisztérium Erdészeti Főosztálya és az Erdészeti Tudományos Intézet ezért ezúton is felkéri az érintett erdőgazdálkodókat, hogy közvetlenül vagy az erdészeti szakirányítóikon keresztül jelezzék részükre, ha a bemutatott károsítóval vagy annak kártételével találkoztak az erdeikben. A tájékoztatást az itt elérhető táblázat kitöltésével és annak az egf@am.gov.hu e-mail-címre történő megküldésével 2019. szeptember 26-ig várják.

Nyitókép: tölgycsipkéspoloska Corythucha arcuata  Ujvári Zsolt izeltlabuak.hu

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek