A rovat kizárólagos támogatója

Elkészült Magyarország ökoszisztéma alaptérképe, amely az ország természeti rendszereinek állapotát mutatja be és értékeli. Bár a térképet elsősorban nyilván szakemberek fogják használni, a térkép online mindenkinek elérhető.

Az ITT ELÉRHETŐ OLDAL  jobboldali menüjében további megjelenítési lehetőségek jönnek fel: sok más opció mellett megjeleníthetjük például a szikes gyepeket, a gyertyányos-tölgyeseket vagy a puhafás ártéri erdőket. A térkép ugyan csak egy pillanatnyi állapotot mutat, de fontos és részletes információkat nyújt, amiket helyi átalakításoknál, beépítéseknél, környezetpusztításnál vagy spontán változások követésénél is nagyon lényegesek lehetnek.

Magyarország környezeti állapota a klímaváltozással összefüggésben is nagyon gyorsan változik, a erdészeti szakemberek például középtávon lényegében már biztosnak mondják a bükkösök visszaszorulását, hogy a hazai fenyvesek gyakorlatilag halálra vannak ítélve, vagy hogy az aszályosodással összefüggésben a Kiskunság például félsivatagossá válik. Az éghajlati övezetek gyorsan alakulnak át, és az emberi tájalakítás, engedélyezett és engedély nélküli erdőirtások, új parkolók melletti favágások (mint most a Normafán, fapótlás nélkül) is tartós tájsebeket okoznak. Az ökológiai sérülékenység mellett a magyar állam intenzív erdősítési programot hajt végre, ennek nyomon követéséhez is fontosak a részletes térképek.

A most nyilvánosságra hozott „Magyarország ökoszisztéma alaptérképe” nélkülözhetetlen lesz a változásokat követő későbbi monitorozásokhoz is, és nagy részletgazdagsággal mutatja be a zöldinfrastruktúra jelenlegi állapotát, segít a fejlesztések tervezésében is.

Részletes, mindenre kiterjedő terepi felmérésre a térkép készítői szerint az egész országban nincs lehetőség annak óriási időigénye miatt, de a térképhez több módszertani fejlesztést, újszerű technológiát alkalmaztak. A valós állapotot minél jobban tükröző meglévő adatok mellett elsősorban a távérzékelés módszereire alapoztak, hogy kiegészítsék és pontosítsák a térképet.

A 2015-ös állapotot mutató térkép készítése 2017-ben kezdődött, és 2019 júniusára fejeződött be.

Az „ökoszisztéma-térkép” megnevezés részben a nemzetközi elnevezéshez igazodik, részben azt célozza, hogy a térképet megkülönböztesse a hagyományos módon, terepi felvételezéssel készült élőhelytérképektől. Utóbbiak általában finom térléptékben készülnek, és nagy szerepet játszanak például a természetvédelmi munka során, azonban az elkészítés erőforrás igénye miatt jellemzően kisebb területeket fednek csak le. A most közzétett térkép készítésénél viszont fontos szempont volt, hogy az ország teljes területét lefedje (beleértve a mesterséges felszíneket és az agrárterületeket is) és amennyiben szükséges, rendszeres időközönként aktualizálható legyen, ezért terepi felvételezés nem jöhetett szóba. Így a térkép már létező, egyéb célokra létrehozott, és folyamatosan frissülő adatbázisokra alapozva készült el. Már korábban is léteztek hasonló térképek, adatbázisok, pl. az európai felszínborítási térkép (Corine Land Cover), amelyet a kutatásban és a tervezésben is sokoldalúan használnak, de az új térkép mind térben, mind a megjeleníthető kategóriáit tekintve lényegesen részletesebb ezeknél.

A térkép az eddigi visszajelzések alapján jól használható kutatástervezéshez (pl. mintaterületek kiválasztása), konkrét kutatási kérdések megválaszolásához (pl. egyes fajok élőhely-igényeinek modellezése), döntés-előkészítési folyamatokban, valamint a gyakorlati életben is (pl. vizekkel kapcsolatos kockázatok felmérése során). Végül, de nem utolsósorban, ez szolgáltatja alapját a természet által számunkra nyújtott szolgáltatások értékelésének és térképezésének is.

Az Európai Unió Biodiverzitás Stratégiájához kapcsolódó térkép az ország legrészletesebb nyilvános felszínborítási adatbázisa – idézi az MTI Sik Andrást, az alaptérkép létrehozásában közreműködő Lechner Tudásközpont (egyébként többek között Mars-kutatásairól is ismert) térbeli szolgáltatások igazgatóját. A térkép segítséget nyújthat a területek optimális felhasználásának megválasztásában. A jövőben tervezik az alaptérkép fejlesztését, a térbeli részletesség növelését. A térkép jelenlegi állapotát mutató felméréseket rendszeresen megismételnék, valamint követnék a változásokat is – mondta Sík András.

A térkép létrehozásában részt vett még az Ökológiai Kutatóközpont, Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési Távérzékelési és Földhivatali Főosztálya, az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Agrárgazdasági Kutatóintézete.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek