greenfo/MTI
A fontos rovarok több mint 96 százalékáról alig tud valamit a tudomány, a szingapúri és kínai kutatók reményei szerint az atlasz segíti a megóvásukat.
A világ 20 ezer méhfajának eloszlását bemutató globális térképet készítettek szingapúri és kínai kutatók, akik szerint munkájuk segíteni fogja a rovarok megóvására irányuló erőfeszítéseket.
A méhpopulációkra egyre nagyobb nyomás nehezedik a természetes élőhelyeik elvesztése és a rovarirtószerek használata miatt. Noha bizonyos csoportokat, például a poszméheket mostanra alaposan tanulmányozták a kutatók, a méhfajok zöméről, több mint 96 százalékukról alig tud valamit a tudomány – írja a BBC hírportálja.
A méhpopulációkra egyre nagyobb nyomás nehezedik a természetes élőhelyeik elvesztése és a rovarirtószerek használata miatt. Noha bizonyos csoportokat, például a poszméheket mostanra alaposan tanulmányozták a kutatók, a méhfajok zöméről, több mint 96 százalékukról alig tud valamit a tudomány – írja a BBC hírportálja.
A Kínai Tudományos Akadémia munkatársa, Alice Hughes szerint a méhek kulcsfontosságú szolgálatot tesznek az ökoszisztémáknak és számos alapélelmiszer legfőbb beporzói. Egészen mostanáig azonban nem állt rendelkezésre arra vonatkozó adat, hogy a méhfajok miként oszlanak el a bolygón.
A térkép elkészítéséhez a kutatók összevetették az egyes méhfajok előfordulására vonatkozó adatokat. A Current Biology című folyóiratban publikált eredmények megerősítették, hogy ellentétben más állatokkal, például a madarakkal és emlősökkel, a méhfajok jelentős része a sarkvidékektől távol eső száraz, mérsékeltövi területeket részesíti előnyben az Egyenlítőhöz közeli, trópusi környezetekkel szemben.
Az északi féltekén több méhfaj él, mint a délin, és a rovaroknak az Egyesült Államokban, Afrikában, valamint a Közel-Keleten vannak gócpontjaik. Jóval kevesebb méhfaj él erdőkben és dzsungelekben, mint sivatagi környezetben, mivel a fák kevesebb táplálékforrást nyújtanak a méheknek, mint az egyéb növények, a virágok.
Az egyes rovarpopulációk hanyatlása az állatok alaposabb monitorozásának szükségességére figyelmeztet. A bolygón élő rovarfajok puszta számából – 900 ezer körüli – eredően ez egy óriási feladat, miközben múzeumi példányok milliói várnak azonosításra.
Noha a méhek sokszínűségének megértéséhez még sok kutatás vár a szakemberekre, reményeik szerint a munkájuk segíteni fogja a méhek, mint globális beporzók megóvására irányuló erőfeszítéseket.
A növényvilág 90%-a függ valamennyire a beporzó állatoktól. A termesztett növényeink ¾-e! Gyümölcseink zöme, de pl. a dinnye és tök nincs rovarmegporzás nélkül.
Ha nincs héjád, megteszi egy törpekakas is, ha utánozni szeretnéd Homoki Nagy István filmjét. Így indult Kovács-Hostyánszki Anikó biológia iránti szerelme. A zoológus fő kutatási területe a 700 hazai vadméh faj élete és beporzó tevékenysége. Mi a különbség a vadméh, a mézelő méh, és a darazsak között? Miért alapították meg a beporzók napját? És további érdekességek podcastunkban:
A vadméhek kutatója Kovács-Hostyánszki Anikó
Ha nincs héjád, megteszi egy törpekakas is, ha utánozni szeretnéd Homoki Nagy István filmjét. Így indult Kovács-Hostyánszki Anikó biológia iránti szerelme. A zoológus fő kutatási területe a 700 hazai vadméh faj élete és beporzó tevékenysége. Mi a különbség a vadméh, a mézelő méh, és a darazsak között? Miért alapították meg a beporzók napját? És további érdekességek podcastunkban:
A vadméhek kutatója Kovács-Hostyánszki Anikó
