A rovat kizárólagos támogatója

Képzeljünk el szalmából épített házakat, búzából készített szagtalanítószert, gabonafélékből gyártott mosóport. Részben már vannak, részben a jövőben lesznek ilyen különös dolgok, ha a kutatóknak és az ilyen termékekért kampányt folytató lobbistáknak sikerül érvényesíteniük akaratukat Nagy-Britanniában is.

A “természetes” jelző csaliszó lett a bőrápolásban és a kozmetikában. A biológiailag felbomló készítmények keresett alternatívái a környezetromboló vegyszereknek. A kutatók visszatérnek a természethez. Azt mondják, hogy a búza, a kukorica, a repcemag és a terményekben lévő keményítő gazdag nyersanyagforrás lehet olyan termékek és alkalmazások egész sorához, amelyek nem ártanak a környezetnek, jót tesznek a bőrnek és az egészségnek. A búzaszalmát építőanyagként lehetne használni; a keményítőt bőrápolásra, kozmetikai termékekben, valamint tisztítószerekben; ki lehet fejleszteni növényből nyert oltóanyagokat, és a kukorica a fosszilis fűtőanyagok alternatívájaként használható.
Ian Bartle, az Alternatív Terménytechnológiai Interakciós Hálózat igazgatója szerint azért távolodtak el a gyártók a terményektől, mert olcsóbb alternatívák álltak rendelkezésre, és nem ismerték fel, hogy ezek milyen hatással lesznek az egészségre és a környezetre. A hagyományos nyersanyagok még viszonylag olcsóak, ezért csak az előretekintő társaságok változtatnak. A költségek elég jelentősek, úgyhogy nagy kihívást jelent az áttérés a természetes nyersanyagokra. A termelőknek minden bizonnyal le kell cserélniük a nyersanyag-feldolgozáshoz szükséges gépeket, és a termények változóak lehetnek: a termés és a minőség függ az időjárástól és a talaj típusától, és évente csak egyszer vagy kétszer van aratás. A kihívás az, hogyan lehet a változó terményeket egységes, ipari feldolgozásra váró nyersanyaggá változtatni.
2002. február 7.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás