2021 májusában, vegetációs időszakban, a madarak költési szezonjában elpusztították az Álomhegyi-tározó partján álló bokorfüzest, és már a nagyobb fákat is döntik, vágják. Rémálomhegyi-tározó – avagy hogyan fordul egy jó ötlet környezetrombolásba.
A terület számos védett énekesmadárnak (pl. barátposzáta, mezei poszáta, énekes nádiposzáta, feketerigó, énekes rigó, fülemüle, vörösbegy) szolgált költőhelyül, valamint az odvas fákban a szintén védett nagy fakopáncs, zöld küllő és fekete harkály fészkelt.
A fényképfelvételeken jól látszik, hogy élő, teljesen egészséges bokrokat és fákat pusztítottak el.
A még megmaradt füzes-nyaras ligetben, a gépmunkák jelenlegi határától kb. 10-15 m-re egy odúban füleskuvik fészkel, az odút tartó fa tövéből készített fényképen jól látszik, mennyire közel kerültek már a gépi munkával az odúhoz.
2021. 06. 05-én endoszkópos kamerával készített felvételen látható az odúban kotló madár. A füleskuvik fokozottan védett madárfaj. A hím kb. 150-200 m sugarú revírt tart, ennek a füleskuvik párnak így gyakorlatilag a fél revírje elpusztult, csak remélni tudjuk, hogy a biztonságot és a táplálékot nyújtó területük nagy részének kiirtása ellenére is fel tudják majd nevelni a fiókáikat. A gépi munkavégzéssel érintett területtől légvonalban 280, 300 és 380 méteres távolságokban további füleskuvik párok fészkelnek, vagyis a terület preferált élőhelye ennek a fokozottan védett bagolyfajnak.
FOTÓGALÉRIA A TERMÉSZETKÁROSÍTÁSRÓL>>>
A fokozottan védett fajok egyedeinek elpusztítása a Btk. 242 §-a alapján 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az Álomhegyen 2011 és 2019 között az MME szakemberei 52 madárfaj összesen 3912 egyedét gyűrűzték meg. Ha tovább folytatódik a növényzet irtása, ez már a múlté lesz, hiszen a madarak számára nem fog maradni sem bokor, sem fa a területen…
A Tavirózsa Egyesület (FB posztjában is) nyomatékosan kéri Veresegyház Város Önkormányzatát, mint a növényzetirtás megbízóját és a kivitelező vállalkozást, hogy a további irtási munkálatokat azonnal állítsák le, és vizsgálják felül a kiviteli terveket a további károkozások megállítása érdekében.
A képen látható madarak csak kiragadott példák. Természetvédelmi értékük 25 000 Ft, a zöld küllő és a fekete harkály esetében 50 000 Ft:
1. barátposzáta, 2. mezei poszáta, 3. énekes nádiposzáta, 4. feketerigó, 5. fülemüle, 6. nagy fakopáncs, 7. vörösbegy, 8. énekes rigó, 9. zöld küllő, 10. fekete harkály
Rémálomhegyi-tározó – avagy hogyan fordul egy jó ötlet környezetrombolásba
Előzmény
Az örökös veresegyházi Polgármester 2012-ben kezdett bele nagyívű álma megvalósításába, azaz a már meglévő három tó mellett egy új, negyedik, az előzőeknél jóval nagyobb szabadidős tó létrehozásába. A terv az volt, hogy az akkor újonnan elkészült (bővült) és hazai szinten is kiváló minőségű vizet adó tisztítómű kifolyó mennyiségére alapozva egy új tavat hozzon létre. Mire alapozta álmát a Polgármester? Havária esetére a tervek már az 1996-ban megépült tisztítóműhöz is előírták egy havária tó létesítését, ami az üzemzavar esetén megvédi a közvetlen károsodástól az ezzel a vízzel is táplált további három tavat. Havária nem lévén, a kifolyó tó szépen megtelt élettel, megjelentek benne a halak, akiket követtek a madarak. Fürödtek benne a lovak, imádták a kutyások. Ám az idill mára horrorrá kezd válni…
Miért nem lesz ez paradicsom?
Jelenleg kilencedik éve tart a projekt. Nem tudjuk, ki végezte a tervezést, kik voltak a geológusok, akik a tervezéshez szüksége méréseket végezték. A terv vízjogi engedélyt kapott, amelyben engedélyezték 288,000 m3 föld kitermelését. Az engedélyt folyamatosan hosszabbította az önkormányzat, ami előírta, hogy a föld kitermelésénél jelen kell legyen az illetékes múzeum régész szakértője, ugyanis a területen felbecsülhetetlen értékű középkori szarmata temetők találhatók.
Természetesen nem volt jelen múzeumi régész, amikor pár hónapja sikerült két sírhelyet is véglegesen elmarkolni. A Tavirózsa Egyesület és más környezetvédők bejelentését az örökségvédelemért felelős hatóság az illetékes múzeummal helyszíni szemle alapján megtette a feljelentést a Kormányhivatal felé, akik továbbították az ügyet büntetőfeljelentéssel a Gödöllői Rendőrkapitányságnak. Vizsgálja a projektet a Bányakapitányság is, hisz jelentősen meghaladták a kitermelhető földmennyiséget, nem történt megfelelő humuszkezelés sem, és a lerakási területeken is sérültek a környezetvédelmi előírások. További kérdés a bányajáradék megfizetése is.
A legnagyobb gond azonban nem a számos jogszabály áthágása, hanem a projekt céljainak elérhetetlensége, amit egy rendes előkészítés során már a szakértői tervezés megmutatott volna:
• Az Álomhegyi területen nincs vízzáró réteg 6-7m-ig. Azaz nem lehet 3-4m mélységű tavat építeni.
• A 14 hektár felülettel tervezett tó vízpótlására nem elégséges a víztisztító mű tisztított vízmennyisége. Jóval több párolog és szivárog el. Ezért folyamatos mocsár évek óta az ásott gödör. A gödör mélyítésével még több vízre lenne szükség, ami megoldhatatlan. Ekkora térfogatra elképesztő áron lehet csak vízzáró réteget az adott homokban kialakítani, erre semmilyen finanszírozás nincs, és nem is lesz.
• A jelenleg 9 éve folyó projektben további százmilliók vannak tervezve gátépítésre, ami nyilvánvalóan az előző két pont miatt teljesen felesleges pénzkidobás.
Milyen módon lehet és kell zárni a projektet?
• Mivel a projekt terv szerinti megvalósításához nincs megfelelő finanszírozás, nincs technológia, így a közgazdasági racionalitás alapvetően egy megoldást kínál: az azonnali befejezést, és a mielőbbi rekultiváció elkezdését. Természetesen mind a lezárást, mind a rekultivációt már olyan szakemberekre kellene bízni, akik meg tudják tervezni a környezeti károk minimalizálását, és a rekultiválás menetét.
Mi a következménye a projekt további folytatásának?
• Mivel a projekt nem fogja elérni soha célját, így egyre nőni fog a környezetrombolás mértéke.
• A költségek tovább nőnek, a helyreállítás költségei a várost csődbe vihetik..
• A város polgárainak elégedetlensége folyamatosan nőni fog, hisz a céltalan költés, valamint az egyre nyilvánvalóbb tájseb csak rombolja az önkormányzati vezetésbe vetett hitet.
• A politikai veszteség maga alá temeti az összes érintettet, akik nyilvánvalóan nem állították le időben a projektet. Ennek minden politikai következményért a jelenlegi vezetés a felelős.
• HOLNAP A PROJEKT FOLYTATÁSAKÉNT egy olyan fás-bokros területet terveznek ledózerolni, ahol egy idős fában a fokozottan védett füleskuvik is fészkel. A fokozottan védett faj elpusztítása 1-5 év szabadságvesztéssel jár (Btk. 242 §)
Forrás: Nagymajtényi Gábor FB posztja.
