A napokban érkezett haza a brazíliai Pantanal vidékről a Magyar Természettudományi Múzeum madárgyűjteményének vezetője Bankovics Attila , akit az út érdekességeiről kérdeztem.
A Pantanál kevesek által ismert terület, pedig a világ legnagyobb úgynevezett öntés területe. Hatalmas vízivilág kb. Magyarországnál 2,5-szer nagyobb kiterjedésű olyan terület, amelyet az év nagy részében víz borít. a mocsár kifejezés azért nem jó, mert időnként lemegy ez a víz róla, és szárazzá válik a terület nagy része, de év 9-10 hónapjában víz borítja mintegy fél- másfél méteres víz ezt a hatalmas területet. Brazília belső vidékén található Mato-grosso állam területén Bolívia és Paraguay állam területére nyúlik még át. Sok folyó a Paraguy folyó a legfőbb ami ontja, illetve hozza ide a víztömeget, de annak a mellékfolyói, Rio Negro is található egy folyó vagy a Miranda és többi ezek hozzák a Serádo vidék Brazília belső területéről is az esős évszakban azt óriás víztömeget, ami főleg október végén kezdődik. Amikor ott jártam hatalmas viharokkal jöttek az első esők a száraz évszak végét jelezvén, és ott ahol azelőtt egyik napon még a rét növényeit fotózgattuk, és jártuk a rétet, másnap már fél lábszárig érő víz borította az egész területet, és ez most csak növekszik, így marad 10 hónapig, és majd aztán kezd ismét lecsökkenni. A Pantanal talán a fönnmaradását is annak köszönheti, hogy az ember a legkisebb mértékbe avatkozott bele ebbe a természetes rendbe, viszont alkalmazkodott hozzá, például a külterjes szarvasmarha tenyésztéssel. Brazíliában van talán a világ legnagyobb állománya itt található 89 millió szarvasmarha, és a külterjes tenyésztésre Pantanál is alkalmas, szinte félvadon tartják ott az egyes fanzendákon a marhákat, csak amikor vágóhídra kell őket vinni, akkor terelik be karámokba, majd rakják föl autókra, kamionokra és szállítják onnan el.
S. P.:- És ezek itt ezen a több hónapon át vízzel eldöntött területen el vannak?
Bankovics Attila:- igen és ezek ott legelésznek a vízből feltörő füveket, növényzetet legelik vagy pedig a Pantanal nem sík víz ez egész hatalmas terület, vannak kiemelkedő kis szigetei, azokat rendszerint azonban erdő borítja, a füves területeket általában elönti a víz, de a magasan növő füvekből ezek a marhák vízben gázolva nyugodtan tudnak legelészni. Még a lovak is megtanultak a víz alól legelni – ez egy érdekesség, a víz alá dugják szájukat és úgy rágják a növényzetet. Annak ellenére, hogy ennyi sok a szarvasmarha a területen és nagyjából fazendákra van fölosztva a Pantanal egész területe, ugyan található ott is nemzeti park, de nem túl nagy területű az egész Pantanalhoz képest, viszont az összes fazenda szinte egyben természetvédelmi egység is. A fazendákon található eredeti állatokra ugyanúgy vigyáznak. Tehát ott él a pantanáli szarvas.
S. P .- Tehát a természetes növényevők együtt legelnek a szarvasmarhákkal: De mi a helyzet a természetes ellenségekkel a ragadozókkal puma, jaguár és társai?
Bankovics Attila:- Pantanal területén ugyan élnek ezek a ragadozók a puma és a jaguár is előfordul, de korábban sem voltak nagy állománysűrűségben, főleg a kis szigeteken található erdők adják és a folyómenti erdők adják az ő élőhelyeiket, és ma egy óriási fazendáról ahol 7000-8000 ezer szarvasmarha van sokszor el-el tűnik egy-egy borjú, szinte észre sem veszik, illetve nem sokat törődnek vele. Ők ma már védik a pumát, védig a jaguárt is.
Sarkadi Péter
A beszélgetés elhangzott 2001-12-06 –án a Petőfi adó Zöld jelzés c. műsorában
