A rovat kizárólagos támogatója

Varjúmentesíteni szeretné a Főkert és az Fővárosi Közterület Fenntartó  a kukákat – új fedővel kísérleteznek. Olyan fedőt alkottak, amivel megakadályoznák, hogy a városi madarak kukázhassanak. Június közepéig számíthatunk a településeken embereket ijesztgető varjakra.

Csodáljuk találékonyságukat és ügyességüket, ám városszerte problémát jelentenek azok a varjúfélék, többnyire dolmányos varjak, csókák és szarkák, amelyek a fedetlen hulladékgyűjtőkből “kukáznak”, azaz kiszedik az ételmaradékokat. Dolguk végeztével továbbrepülnek, ám a szemét az utcán marad – írta FB oldalán a FŐKERT.

Ennek a mindenféle szempontból kellemetlen problémának a megoldására az immár a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.-be integrálódott FKF Köztisztasági Divízió és a FŐKERT munkatársainak együttműködésében 20 hulladékgyűjtőre szereltek fedelet Budapest három kritikus területén: a Népligetben 10-et, a Tabánban 6-ot és a Horváth kertben további 4-et.  Mint írják: “ebben a szakaszban kétféle fedéllel kísérletezünk: az egyik egy teljesen teli, felhajtható tető, a másik pedig egy olyan fedél, amelyen van egy kisméretű nyílás, ahol a kisebb szemetet a fedél felhajtása nélkül is be lehet helyezni. Megvizsgáljuk, hogy vajon ezek a fifikás madarak ki tudják-e pakolni a hulladékgyűjtőket a kis nyíláson keresztül is, vagy elegendő védelmet biztosít-e ez a fajta fedő. Amint kiderül, hogy melyik válik be jobban, folytatjuk a hulladékgyűjtők befedését a „nyertes” fedéllel.”

Június közepéig számíthatunk a településeken embereket ijesztgető varjú esetekre

Lakott területen elsősorban a varjúfélék, különösen a dolmányos varjak április végétől induló, és akár június közepéig tartó fiókareptetésekor számíthatunk egyesek számára félelmet keltő madártámadásokra – hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A szülők ilyenkor a fészket elhagyó, de még ügyetlen és gyakran nem teljesen röpképes fiókáikat védelmezik. Hiperérzékeny párnál a viselkedést már az is kiválthatja, ha az ember néhány tíz méterre megközelíti az egyébként nem is látható fióka rejtekhelyét.

Európában alig él olyan madár, mely támadásával közvetlen sérülést okozhat. Gondot inkább a járulékos balesetveszély jelent, amikor a megijedő ember leesik a fáról, elbotlik, esetleg kiszalad az úttestre.

Támadó madarak esetében is hasonlóan kell eljárni, mint a nekünk rontó kutyáknál: ne fussunk el, forduljunk szembe az állattal, karunkat széttárva mutassuk magunkat sokkal nagyobbnak és félelmetesebbnek, és kiabáljunk rá az állatra. Rámenősebb madarak esetén nyugodtan használjuk védekezésre a kezünk ügyében lévő szatyrot, kézitáskát, könnyű hátizsákot, kabátot, esernyőt, kalapot, és így hátráljunk el.

Ha elég bátrak vagyunk, sokat segíthetünk a kevésbé hősies embertársainkon azzal, ha a rossz helyre tévedt (pl. középület bejáratánál vagy a járda mellett a földön üldögélő) varjúfiókát a látótávolságon belül lévő bokros, fás területre visszük. Ilyenkor az izgatott szülők minket követnek (erre legyünk felkészülve), az addig “megközelíthetetlen” épület és járda pedig ismét használhatóvá válik.

hattyúcsapat a parton. Balatonszéplak. kép: Sarkadi Péter greenfo

Magyarországon leginkább a kis, szürke tollú fiókáival úszó bütyköshattyúpártól kell tartanunk, mert ha csónakkal vagy úszás közben óvatlanul megközelítjük a családot, az öregek a szárnyukkal és a csőrükkel fájdalmasan ütve támadhatnak. Ez a fürdőző gyerekek és a gyengébb fizikumú felnőttek számára komoly kockázatot jelenthet. Ezért a fiókáit vezetgető hattyúkat (vagy a fészküket) kerüljük el.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás