A rovat kizárólagos támogatója

A Tisza-menti települések önkormányzatai számára a legfontosabb probléma továbbra is a szennyvíz- és hulladékkezelés – hangsúlyozták a Tisza
vízgyűjtője mint komplex vizsgálati és fejlesztési régió című konferencia részvevői.

A Debreceni Egyetem Természeti Földrajzi Tanszéke tavaly 141 településre küldött kérdőíveket, ebből 109 kitöltve vissza is jutott a kutatókhoz, az 1000 lakosnál kisebb települések nem válaszoltak. A felmérés által reprezentált terület aránya 83 százalék, ugyanez a lakosságra vonatkoztatva 93 százalékot jelent. Arra a kérdésre, hogy van-e a településnek környezetvédelmi programja, a válaszadók 17 százaléka igennel felelt; a városok esetében ez 53 százalékos arányt jelent, falvakban 11 százalékot – ismertette az eredményeket Szabó György adjunktus. A környezetvédelmi program legfőbb feladatának a szennyvízkezelést tartották az önkormányzatok, ezt a hulladékkezelés és a vízbázis-védelem követte. A zajvédelem és a zöldterületek növelése egyetlen tervben sem volt prioritás. Helyi környezetvédelmi rendeleteket a városok 76, a falvakban 50 százalékban adtak már ki. Ezekben a rendeletekben elsősorban a csapadék és háztartási szennyvíz gyűjtését, kezelését, valamint a közterületek rendjét szabályozták. Az önkormányzatok 60 százaléka gondolta úgy, hogy komoly problémát jelent a településen a szennyvíz, a lakosságnak viszont mindössze 46 százaléka érezte ezt problémának – emelte ki az adjunktus. Mivel a szennyvíz-kérdés rendezése a leginkább költségigényes beruházás, a megkérdezettek állami és európai uniós segítséggel szeretnék megépíteni a szennyvíz-elvezető hálózatot. A felszíni vizek állapotát az önkormányzatok mindössze 49 százaléka ítélte kritikusnak, a lakosság 79 százaléka viszont úgy vélte, hogy súlyos gondok vannak e téren. Azokon a területeken, ahol a lakosság komoly problémát lát – például ilyen a zöldterületek hiánya, a zaj-, vagy levegőszennyezés -, az önkormányzatoknak lehetőségük lenne változtatni, mégis hátul szerepelnek a prioritás rangsorban ezek a területek. Az adjunktus elmondta: a Tisza-menti települések 21 százalékában nincs szervezett hulladékgyűjtés, kilenc településen azonban működik a szelektív gyűjtés is. A háztartások részvétele a szelektív hulladékgyűjtésben nagymértékben függ attól, ki fizeti a hulladék gyűjtésének és szállításának költségeit. Ha az önkormányzat ezt átvállalja, akkor száz százalékos részvételi arányról lehet beszámolni, ahol viszont a költségeket a lakosságra hárítják, ott negyven-hetven százalék között van azon háztartások száma, amelyek nem vesznek részt a gyűjtésben – mutatott rá Szabó György.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás