A Nyitott Kapuk Napján a Fővárosi Vízművek megmutatta irányító-központját, környezetvédelmi laboratóriumát, Duna alatti alagútját és kútjait.
Jövőre lesz 140 éves a Fővárosi Vízművek, amely Budapest és számos főváros környéki település lakóit látja el tiszta vízzel. A közműcég október 3.-án Nyitott Kapuk Napot tartott újságírók számára, melynek keretében a Greenfo-nak is lehetősége nyílt betekinteni a kulisszák mögé.
A cég Váci úti központjában összegyűlt látogatókat Haranghy Csaba vezérigazgató köszöntötte. Elmondása szerint a Vízművek infrastruktúrája technikailag a nemzetközi élvonalban található.
A szomjas város és az éghajlatváltozás
A Fővárosi Vízművek a főváros és 21 Budapest környéki település több mint 2 millió lakójához juttatja el nap mint nap a friss ivóvizet. A Szentendrei-szigeten, a Csepel-szigeten, a Margit-szigeten, valamint a Duna bal és jobb partján található kutakat mintegy 5000 kilométer hosszú vezetékrendszer köti össze az otthonok, munkahelyek vízcsapjaival, ahol folyamatos szolgáltatást kell nyújtani az év bármely napján, a nap bármely percében. A víz tisztaságát a cég világszínvonalú technológiákat alkalmazó vízminőség-vizsgálati tevékenysége is garantálja.
Budapest vízfogyasztása több évtizeden keresztül növekvő tendenciát mutatott – ezzel párhuzamosan a közművek kapacitását is bővíteni kellett. Néhány éve ez a folyamat megállt, így jelenleg kisebb az igény az ivővízre, mint a kilencvenes években. Ma egy átlagos napon 560-570 000 m3 vizet fogyaszt a térség lakossága. Idén a csúcsértéket július végén regisztrálta a cég, amikor 770 000 m3 fogyott naponta.
Csörnyei Géza üzemeltetési igazgató elmondása szerint az éghajlatváltozás közvetve a Fővárosi Vízművek tevékenységére is hatással lesz. A Duna vízhozama szerencsére elég nagy ahhoz, hogy a jövőben is biztonságos legyen a vízellátás, de valószínűleg több lesz az árvíz. Ez meg fogja nehezíteni a vízművek dolgát, mivel árviz idején könnyebben kerül szennyezett víz a kutakba. A klímaváltozással kapcsolatban tehát nem csak a szén-dioxid kibocsátás csökkenésére kell koncentrálni, hanem a folyamathoz való alkalmazkodásra is oda kell figyelni – mondta az igazgató.
Az irányítási központ
Csörnyei Géza tájékoztatása szerint három Irányítási Központból (Diszpécserközpontból) irányítják és felügyelik Budapest és térsége ivóvíz-ellátását – ezen központokba futnak be az adatok a rendszer állapotáról és a meghibásodásokról, illetve innen szervezik a szerelési és karbantartási munkálatokat. A kiépített rendszer legfontosabb célja a meghibásodások, szennyezések megelőzése, illetve az eseményekre való gyors reagálás.
Az éjjel-nappal működő Váci úti központban összesen 43-an dolgoznak. A csőhálózati diszpécserek kapcsolatot tartanak a fogyasztókkal, hibabejelentéseket fogadnak, valamint csőtörések esetén egy speciális számítógépes rendszeren keresztül koordinálják a munkát. Évente mintegy 98 000 bejelentés érkezik a Fővárosi Vízművekhez, ebből 17 000 igényel sürgős javítást. „Sürgős csőhálózati hibaelhárítási munkából” – amit a köznyelv csőtörésnek nevez – viszont csak 130 eset van évente. A Vízművek idén átadott, európai szinten is éllovas térinformatikai rendszere alapján a helyszínen dolgozó munkatársak deciméter pontossággal meg tudják találni a javítandó csöveket. Ugyanakkor a többi közműcéggel és az önkormányzatokkal sajnos még rossz a kommunikáció. Így a gödörásások során sokszor nem tudják előre, hogy milyen elektromos-, gáz-, vagy távközlési vezetékekre fognak bukkanni. Ennek következménye, hogy a közműcégek rendszeresen átvágják egymás vezetékeit. Jó hír viszont, hogy mind a négy nagy fővárosi közműcégnél működnek már térinformatikai rendszerek, így lassan elkezdhetnek dolgozni azon, hogy a rendszerek között megfelelő kommunikációt hozzanak létre.
Az üzemirányító diszpécserek a víztermelő és vízelosztó létesítmények és berendezések működését irányítják. Az északi, a déli és a belső területeken több mint 700 kút, 83 gépház, 54 medence, 14 klórozó és 2 vízkezelő üzemeltetését végzik egyetlen irodából. Külön diszpécser foglalkozik a kutakat ellátó középfeszültségű elektromos hálózat felügyeletével és működtetésével.
Megtisztulás a szigeten
Major Éva, a Vízminőségi és környezetvédelmi osztály vezetőjének elmondása szerint a főváros ivóvízellátásának legfontosabb bázisa a Szentendrei sziget – a felhasznált víz 65%-az itt található 570 kútból származik. A Visegrádi-szoros után lelassul a Duna folyása, így a folyó lerakja a magával hozott kavics-hordalékot – az évezredek során ebből alakult ki a Szentendrei-sziget. A sziget kavicsrétegei lehetővé teszik a természetese parti szűrést: a kavicsok között áthaladva átszűrődik és megtisztul a Dunából jövő víz; a kavicsok felületén megtelepedő jótékony baktériumok pedig a szerves szennyeződéseket is lebontják.
Ezt a természetes adottságot veszélyeztethetné az M0-ás híd, ha nem elég körültekintően építik meg. Vigyázni kell ugyanis arra, hogy nehogy szennyeződések kerüljenek az autóútról a vizet szűrő kavicsrétegekbe. Haranghy Csaba szerint a Vízművek szempontjából az lett volna az optimum, ha nem épül semmi. Ugyanakkor „ki tudtunk harcolni egy olyan megoldást, hogy az autópálya hídon menjen át a Szentendrei sziget fölött. Ha a hídon egy tartálykocsi-baleset történik, a csapadékvizet ki kell vezetni, meg kell tisztítani. Semmilyen hólé nem szivároghat a hídról a szigetre. Vízben nem ismerünk pardont” – mondta a Greenfo-nak az igazgató.
Bózóki László elmondása szerint a Szentendrei-szigeten az 1900-as évek elején kezdtek el kutakat építeni, miután Budapest vízfogyasztása megemelkedett, és az újpesti kutak már nem voltak elegendőek a megnövekedett igények kielégítésére. Először a sziget déli végén épültek kutak, ma már viszont végig Kisorosziig kiépült a víznyerők hálózata. A szigeten nyert ivóvizet két, a Duna alatt futó alagúton viszik át a partra: az egyik Újpestre, a másik pedig Békásmegyerre szállítja az értékes folyadékot, ahol azt továbbítják a fővárost ellátó csőrendszerbe.
Víztisztaság és környezetvédelem kéz a kézben
Az ivóvíz-ellátó hálózatba kerülő víz minőségét folyamatosan ellenőrzik az újpesti Külső Váci úton található akkreditált kémiai és biológiai laboratóriumban. Itt évente mintegy 12 000 vízmintát elemeznek a nemzetközi szabványok szerint: fizikai, kémiai, mikrobiológiai, bakteriológiai és radiológiai jellemzői alapján minősítik a termelt és a szolgáltatott víz minőségét.
Az eredmények azt bizonyítják, hogy a budapesti ivóvíz minősége megfelel a vonatkozó magyar szabványoknak és az Európai Unió előírásainak is. Az ivóvíz minőségét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) laboratóriumaiban is ellenőrzik. A mikrobiológiai vizsgálatokkal kapcsolatos magyar előírások egyébként még az uniósaknál is szigorúbbak.
A mintákat a Dunából, a kutakból, a vezetékekből, a medencékből és a vízkezelő művekből veszik. A víz biztonsági klórozása az esetleges bakteriológiai fertőzések miatt elkerülhetetlen, melynek mértékét helyszíni mérésekkel ellenőrzi a laboratórium. Emellett a Víztermelési osztály a klórszintek folyamatos ellenőrzése érdekében beépített on-line ellenőrző műszereket alkalmaz a rendszerben.
Azt, hogy vannak-e mérgező vegyületek a vízben, élő halak – az akváriumokból is ismert zebra dániók – segítségével vizsgálják. A vizsgálandó vízmintába halakat tesznek pár órára – ha mérgező anyagokat tartalmaz a víz, a halak megbetegednek, szélsőséges esetben elpusztulnak. Csíranövényekkel és baktériumokkal is végeznek hasonló teszteket. A laborban azt is vizsgálják, hogy a víz tartalmaz-e olajszármazékokat. Budapesten ugyanis sok az út, ami elvileg okozhatna ilyen típusú szennyezést – de szerencsére nem jellemző ez a probléma.
A Greenfo kérdésére válaszolva Haranghy Csaba elmondta, hogy Németországban nagy visszhangot kapott azon aggodalom, miszerint a lakosság által fogyasztott gyógyszerek származékai – például a fogamzásgátlók szteroid bomlástermékei – a folyókba kerülve súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak. Ugyanakkor a problémát a Dunánál jóval kisebb német folyókban mutatták ki, egy olyan országban, ahol a gyógyszerfogyasztási szokások is mások, mint nálunk. A sajtóbotrány miatt aztán a gyógyszergyárak is elindultak abba az irányba, hogy jobban lebomló gyógyszereket kísérletezzenek ki. Major Éva szerint Budapest esetében két ok miatt nem kell a gyógyszermaradványoktól tartani. Egyrészt a Szentendrei-sziget kavicságyában élő lebontó baktériumok a szteroidokat is „felismerik”, és lebontják. Továbbá a Dunának olyan nagy a vízhozama, hogy az esetleges gyógyszermaradványok nagymértékben felhígulnak, és ebben a kis koncentrációban már nem jelentenek veszélyt.
Major Éva azt is elmondta, hogy a budapesti csapvíz az ásványvizekhez hasonló tisztaságú. Az ásványvizekkel kapcsolatban ugyanakkor van egy kockázati tényező: ezeket ugyanis a törvényi előírás szerint nem lehet fertőtleníteni. Így ha szennyeződés kerül a mélyfúrású kutakba, a mikróbák a palackokba is bekerülnek. Ezzel szemben a csapvizet aktív klórral fertőtlenítik. (A Szentendrei-szigetről származó víz esetében egyébként ezen egyetlen kezelést végzi a Vízművek.)
A Fővárosi Vízművek több fronton is igyekszik mindent megtenni a környezet védelméért – mondta Major Éva. Sok pénzt fordítanak például illegális szemétlerakók felszámolására. A cég belülről is környezettudatos: energia-bajnokságokkal ösztönzik energiatakarékosságra a munkatársakat, és szelektíven gyűjtik a szemetet.
