A rovat kizárólagos támogatója

Szél Bernadett független képviselő közérdekű adatigényléssel fordult az ITM nevű minisztériumhoz, amihez a klímaügyek is tartoznak, hogy megtudja, miért szavazott Orbán Viktor a júniusi EU-csúcson a klímasemlegesség ellen.

A június 20-21-i EU-s csúcs egyik döntése arról szólt, hogy a tagállamok vállalják-e, hogy 2050-ig nullára csökkentik a globális felmelegedést okozó anyagok kibocsájtását. Ez azt jelenti, hogy többek között sem szenet, sem olajat nem égetnek el a század derekától.  Az Európai Bizottság által tavaly felvetett javaslatot először a tagállamok többsége elutasította, és sokáig a nagyok közül csak a francia kormány támogatta. A csúcs előtti utolsó napokra azonban megváltozott a hangulat. A német kormány nem sokkal a májusi EP-választás előtt állt át, Angela Merkel kancellár azt mondta, hogy a hatékonyabb klímapolitikáért tüntető fiatalok győzték őt meg erről. Átállt a klímabarát oldalra az olasz kormány is idén tavasszal, és az utolsó pillanatban Szlovákia is. Utóbbi azért volt meglepetés, mert a V4 csoport – leginkább a lengyel szén védelmében – sokáig egységesen ellenezte a zéró kibocsájtás tervét.

A csúcs előtti nap úgy tűnt, hogy a magyar kormány is átáll a zöld oldalra. Erről számolt be akkor több EU-s ügyeket követő lap is, és erre utalt Palkovics László ITM-miniszter egyik csúcs előtti nyilatkozata is, amikor arról beszélt, hogy Magyarország szeretné elérni 2050-ig a klímasemlegességet.

Ehhez képest végül Orbán Viktor a javaslat ellen szavazott a csúcson. A javaslat elvetése szempontjából ez nem volt döntő, mert a lengyel és a cseh miniszterelnök is ellene szavazott, és ebben az esetben egyetlen tagállam vétója is elegendő lett volna az elutasításhoz. A lengyel és a magyar miniszterelnök is arról beszélt a csúcs után, hogy pénzt várnának Brüsszeltől az átállás támogatására, és amíg nincs pénz, addig nem lesz ígéret sem.

Ez a döntés még nem volt döntés – állítja a minisztérium

Szél Bernadett független képviselő a szavazás után igyekezett megtudni a minisztériumtól, hogy milyen szakmai megfontolások alapján döntöttek úgy, hogy a kormányfő leszavazza a kezdeményezést.

A minisztérium válasza pénteken érkezett meg, de érdemben nincs benne semmi. Azt írják, hogy a végső döntést a klímavédelmi vállalásokról még nem hozták meg, mert lehet, hogy csak 2020-ban dönt róluk az Európai Tanács. Most csak arról határoztak, hogy az idén szeptemberi ENSZ klímacsúcsra milyen vállalásokkal menjen az EU. Mivel a minisztérium szerint ez a döntés még nem a végleges döntés, ezért döntést előkészítő anyagokat sem közölhetnek róla.

Ugyanígy nem adták át azoknak az egyeztetéseknek az anyagait sem, amelyet a magyar klímavédelmi vállalásokat összefoglaló, az Európai Bizottságnak leadott anyag elkészítésekor használtak. A dokumentummal kapcsolatban számos kiegészítést kért a bizottság, ezeket itt foglalta össze a 444. A magyar kormánynak fél év múlva kell leadni a javított változatot, és a minisztérium szerint addig erről sem adhatnak ki semmit, mert ez sem számít lezárt döntésnek még.

Ha komolyan vesszük a minisztériumi válaszokat, akkor azokból az következik, hogy azért nem tudják kiadni a 2050-es klímasemlegességet elutasító döntést, mert lehet, hogy egy éven belül mégis megszavazza a vállalásokat a kormány. Attól viszont, hogy egy ügy még napirenden van, nem logikus azt állítani, hogy az eddig meghozott döntések – például egy szavazáson képviselt álláspont – nem döntés.

A 444 szerint a legvalószínűbbnek az látszik, hogy Brüsszelben egy gyors politikai döntést hozott Orbán Viktor: látta, hogy a lengyelek mindenképpen vétózni fognak, és ebben a helyzetben úgy érezte, jobb a lengyeleknek gesztust tenni, mert a német-francia szövetséggel együtt szavazni, egy tét nélküli helyzetben.

Kapcsolódó anyagok:

Hazug rezsiharc: kormányblöff az uniós klímacélok megpuccsolásának indoka

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek