A rovat kizárólagos támogatója

Milliárdokat nyerhetne a költségvetés szinte észrevehetetlen adóval, de még csak felelőse sem akad a területnek a kormányon belül. Nem csak nálunk, a világ nagy részén komoly gond van a legdurvábban környezetszennyező repülés adóztatásával. Amíg a világ a legtöbb szén-dioxid kibocsátó iparágban csökkenteni próbálja a szennyezést, a repülésben teljesen biztos, hogy gyorsan nőni fog a károsanyag kibocsátás.

A repülés az elmúlt évtizedekben vált tömegek számára elérhető utazási formává. Korábban csak kevesek kiváltsága volt, és a nemzetközi szabályozása is különleges volt. Mivel nem sok szerepe volt az államok költségvetésében, és sokáig a fejlődés zálogát látták a légi közlekedés fejlesztésében, számos kivételes szabály sokáig fennmaradt. A repülés adózási kérdéseit 1944-től próbálták már egységesíteni a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél (ICAO), és az elmúlt évtizedekben is folyamatosan pontosították a szabályokat, de ami változatlanul fontos, hogy az országba érkező repülőket ne lehessen megadóztatni vagy vámoltatni azokért az üzemanyagokért vagy eszközökért, amik a fedélzeten vannak. A fő elgondolás az volt, hogy a reptéri szolgáltatásokért úgyis fizetnek az utasok, így ne nagyon akarjanak a kormányok egyéb adókat a légi közlekedés nyakába varrni. Ám ezen 1996-ban változtatni kellett: ekkor ismerte el az ICAO az országok jogát, hogy amennyiben úgy gondolják, környezetvédelmi megfontolásból adókat vagy díjakat vessenek ki.

Kormányzati lapítás
A G7 gazdasági portál tavaly november óta féltucatnyi alkalommal kereste a Pénzügyminisztériumot, hogy megtudja, mit gondol a magyar kormány a légiutas-forgalom környezeti hatásáról és ennek megadóztatásáról. Magyarországon ugyanis nincsen semmilyen olyan adó, amelyik a leginkább környezetszennyező utazási formát érintené. A helyzet elég abszurd: több adót fizet a gyalogos vagy a kerékpáros is, mint aki repülőre száll.

A legnagyobb kedvezmény ugyanis az, hogy a repülés után egyáltalán nem kell áfát fizetni, és más közterheket sem. Ezért is érheti meg Budapestről autó vagy vonat helyett ma már Prágába vagy Berlinbe is repülni, mert nem azonos feltételek mellett versenyeznek a közlekedési módok. De először azt tekintsük át, hogy miért nagyon komoly gond a légi közlekedés előretörése.

Az a kis repülés tényleg számít?
A repülést egyre komolyabban kell venni a szén-dioxid kibocsátás forrásaként, mert míg szinte minden területen sikerül a fejlett országokban  a kibocsátást csökkenteni, a repülés környezetszennyezése folyamatosan nő. Ráadásul itt semmilyen elképzelés nincsen, hogyan lehetne a fosszilis energiaforrásokat leváltani.

10 kilométeres magasságban – az ott végbemenő bonyolult kémiai folyamatok miatt – jóval szennyezőbb az égéstermék, mint a földön. A repülők kondenzcsíkja önmagában 2-3-szor rosszabb az üvegházhatás szempontjából, mint önmagában a szén-dioxid. Igaz, van bizonytalanság, mert egy-egy típus által kibocsátott gázok is jelentősen eltérnek hasonló fogyasztás mellett is, de egyébként is kevés a megbízható adat, mert például a belföldi járatokra nem igazán érhető el (ezt az IPCC jelentés miatt próbálták orvosolni).

A légiutasok és utazások száma pedig szinte megállíthatatlan ütemben növekszik, a nyolcvanas évek óta folyamatosan évi 10 százalék körül alakul az éves növekedés.

A repülésben érdekeltek gyakran hivatkoznak arra, hogy csak a globális kibocsátás 2 százalékáért felel a repülés. Azt már nem szeretik hozzátenni, hogy becslések szerint ez a teljes klímaváltozás 5 százalékáért felel a fent leírt okok miatt. Ráadásul a világ lakosságának nagyjából 6 százaléka repül egy évben. Ha csak a valóban repülő emberekre osztjuk vissza ezt az 5 százalékos klíma-hatást, akkor már azt kapjuk, hogy esetükben a teljes felmelegedési hatása közel felét ez adja.

Az elégetett olajnak biztosan egyre nagyobb részét használja fel a repülés: a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai csak a nemzetközi repülési adatokat tartalmazzák, de ezek mára 4 százaléknál is nagyobb részéért felelősek az olaj égetésből származó szén-dioxid kibocsátásnak. Ez ma már közel azonos, mint a világ teljes kereskedelmének becslések szerint 80 százalékát adó tengerhajózás.

Folytatás a G7-en >>>

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek