A rovat kizárólagos támogatója

Az Európai Unió pénzzel is támogatja az erdőtelepítést

Az Európai Uniónak az erdőkkel kapcsolatosan nyilvánvaló a szándéka: minél több erdő van, annál jobb. Ám ehhez nem szabott meg értékeket, sem feltételeket, annál inkább támogatást, ami ösztönzőbb, mint az előírás. Magyarország és az unió szándéka ezen a pontot találkozik. Itthon kevés az erdő. Van tapasztalatunk, de nincs elég pénzünk a telepítésre. Az unió ad.Az Európai Uniónak nincsen mindenkire érvényes, közös erdészeti politikája, tehát nincsenek kötelező érvényű követelései sem – állítja Szedlák Tamás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Hivatalának Európai Uniós szakértője.
– Minden országnak megvan a saját nemzeti erdőprogramja és stratégiája, hiszen különböző adottságokhoz más-más tervezet kell. Ezért az unió csak irányelveket ad. Az erdők szempontjából fontos a fenntarthatóság, meg kell felelni a gazdasági, ökológiai, társadalmi igényeknek: a vidékfejlesztés szempontjából ez azt jelenti, hogy ne legyenek gondozatlan, kihasználatlan területek, de a felhasználás során maradjon meg a táj vizuális értéke. Egyik legfontosabb kritérium, hogy a vidéken élő emberek találjanak megélhetést vidéken, és ne a városban okozzanak társadalmi, gazdasági feszültségeket. Ezekre a kérdésekre az egyik legjobb megoldás az erdőtelepítés. Az unió az elképzelését – ami megegyezik a magyar elképzelésekkel -, támogatás útján igyekszik megvalósítani. Nem azt mondja, hogy tedd ezt meg ezt, hanem azt, hogy ehhez meg ehhez adunk pénzt. A támogatás a legfőbb ösztönző erő. Az unió pénzt ad, és gondosan ellenőrzi a felhasználás módját. Ha a támogatott megfelelően jár el, akkor a nem kell visszafizetnie a hitelt, de ha a feltételeket megszegi, akkor igen. Az erdőtelepítés mellett a fafeldolgozást is támogatja, hiszen egyik a másik nélkül nem fejlődhet.Magyarország 18-19 százaléka erdőterület, ami az EU 36 százalékához képest kevésnek tűnik, de a szakértő szerint ez az átlag nem szempont. Finnországban például a terület több mint 70 százaléka erdő, ellenben más tagországokban kevesebb, mint nálunk.
– Nem az a lényeg, hogy az EU átlagához, vagy akárkinek az átlagához képest mennyi erdőnk van, hanem az, hogy a mi lehetőségeinkhez képest mennyi – vélekedik Szedlák Tamás. – Ahhoz képest pedig kevés az 1760 ezer hektár erdő, mintegy másfélszer ennyi lenne az ideális. Az uniónak az az érdeke, hogy csökkenjen a mezőgazdasági túltermelés és az ehhez kapcsolódó, az EU költségvetését súlyosan megterhelő mezőgazdasági támogatás mértéke, ezért is segíti az erdőtelepítést, ami egybevág egy másik elképzelésével is, miszerint 2012-re a megújuló nyersanyagok és a megújuló energiaforrások elterjedtsége kétszerese legyen a mostaninak. Vagyis olyan anyagok forgalmazása, amelyek kémiai folyamatai során könnyen bomló, nem káros anyagok keletkeznek, illetve maga az anyag aránylag rövid időn belül újratermelhető, hogy ne kelljen évezredek alatt létrejött kincseket fosztogatni.
Ilyen energiaforrás a nap, a szél, a víz, a bioenergia és a fa. Lehetőség pedig van, csak meg kell ragadni, különösen a környezetvédelmi és újrafelhasználható termékek gyártása területén. Például egy osztrák cég kitalálta, hogy evőeszközöket és poharakat gyárt kukoricából, amelyek zökkenőmentesen felcserélhetőek a gyorséttermek műanyag kanalaival és tányérjaival, mert kinézetre, tapintásra és állagra ugyanolyanok. A szemetes kuka helyett vízbe dobhatók, ahol tíz nap alatt teljesen elbomlanak. Ebben már most is van pénz, de hosszú távon még több lesz. A Mercedes és a BMW például már bemutatott szalma felhasználásával készült lökhárítókat, belső szerkezeti elemeket, és vannak szójából előállított, szintén műanyaghoz hasonló tárgyak is. Az adottságaink nekünk is megvannak mindehhez, csak ki kell őket használni.
Kiugrási lehetőség az erdő. Magyarország erdei – és erre büszkék lehetünk nagyságrendekkel gazdagabbak, mint a tőlünk nyugatabbra lévő erdők. Az országban 189 fafajt különböztetünk meg az erdészeti gyakorlatban, nem beszélve az erdő állatvilágának gazdagságáról, a vadhúsról és annak borsos áráról. Mit érdemes csinálni? Marhahúsból, sertéshúsból nyilván van elég. Olyat érdemes, amiből kevés van, de adott esetben van rá kereslet. Mint például a biohúsra, aminek előállítására rengeteg lehetőségünk van, hála mangalicáinknak és szürkemarháinknak.

Túlélésre játszva

Az erdőtelepítésnek van más indítéka is: vannak kihasználatlan, illetve mezőgazdasági szempontból kedvezőtlen területeink, összesen egymillió hektár az, ami parlagon hever – állítja a szakértő. Ezekkel a területekkel valamit kezdeni kell. A területből mintegy 700 ezer hektár alkalmas az erdősítésre, körülbelül annyi, amennyinek fásításával 25 százalékra emelhető az erdőborítás szintje. Persze ez hosszú távú stratégia, hiszen évente 15-20 ezer hektárnál többet nem érdemes erdősíteni, így a terv csak 3035 év múlva valósulhat meg. Maga az erdőgazdálkodás is hosszú távú befektetés, hiszen lassan térül meg: az őshonos fafajták közel száz év alatt hoznak bevételt, de még az akác is csak 20-25 év alatt. Ennek következtében az új telepítések majdnem fele akác, amit az unió és Magyarország is úgy igyekszik kiküszöbölni, hogy az őshonos fafajták ültetésére sokkal több pénzt ad. A legfontosabb szempont a faj kiválasztásánál, hogy a mostani és a jövőbeli körülmények között az adott helyen meg tudjon maradni. Tiszteletre méltó gondolat az ősi kárpát-medencei fafajták ültetése is, de hol vannak már az akkori hőmérsékleti, légköri és csapadékviszonyok? De főképpen hol lesznek 50-100 év múlva, ha tízévenként akár félfoknyit emelkedhet az átlaghőmérséklet? – kérdezi a szakértő. Ötven év pedig szinte semmi egy 100-130 éves tölgyfa életében. Tehát ésszerűen kell választani olyan fajokat, amelyek megérik a jövőt.
Az erdőnek számtalan előnye van azon túl, hogy pihenésre, üdülésre is alkalmas, hogy gazdasági, környezetvédelmi funkciója van: gazdagítja a talajt, megfogja a vizet, így az árvizek megelőzése szempontjából fontos tényező. Gátolja a nagy a szelek kialakulását, ami a mezőgazdaságban is hasznos, hiszen egy-egy erdősáv megakadályozza, hogy a szél lefújja a felső humuszréteget a talajról, vagy a kiszáradást. Régebben voltak erdősávok, de a nagy gépesítések idején az volt a cél, hagy minél nagyobb gépek dolgozzanak minél nagyobb területen. Így aztán kivágták őket. Pedig az erdősáv, sőt szerencsésebb esetben – mint például Angliában – a sövény gazdagítja az élővilágot.
Mindemellett a fa egyik legfontosabb környezetvédelmi szerepe, hogy megköti a szenet. A szén amennyire hasznos a szerves anyagokban, többek között a testünkben, annyira károssá vált túlzott jelenléte a levegőben. A fa azonban leköti, és nemcsak ameddig él, hanem akkor is, ha már kivágták, mert bútorként, gyufaként, parkettaként, papírként is tovább tárolja. A globális felmelegedés egyik fő okozójának tekintett szén-dioxidot erdőkkel lehet lekötni. Ugyanezek megkötése és tárolása ipari módszerekkel kifizethetetlen.

Kevés az erdő

A magyarországi erdőstratégiát Trianon óta alapvetően meghatározza a erdőtelepítési program – állítja Barátossy Gábor, az Erdészeti Hivatal elnöke. – Akkor az ország 28 százalékos erdősültsége 12 százalékra csökkent, mivel területének kétharmadát, de erdőinek 84 százalékát veszítette el. Az akkori kormány felismerte a helyzet tarthatatlanságát és a nehéz gazdasági viszonyok ellenére meghozta a fásítási törvényt. Azóta politikai beállítottságától függetlenül minden kormányban megvolt az erdőtelepítés szándéka, aminek következtében mára már 19 százalékos az erdősültség, és ezzel együtt növekedett az összes favagyon is, amelynek mennyisége közel 330 millió köbmétert tesz ki.
A növekedés mértéke európai viszonylatban is jónak mondható. Volt olyan év, amikor két-három ezer hektárnyi területet telepítettek be, de volt olyan, hogy 25 ezernyit. Természetesen ilyen nagy kampányokba mindig csúsznak hibák, esetleg olyan fajt választottak, amely később az adott területen kipusztult. Ma már minden telepítés előtt részletes termőhelyfeltárást és laboratóriumi talajvizsgálatokat kell végezni annak érdekében, hogy az új erdő életképes legyen.
– Az elmúlt tíz évben 65 ezer hektár erdőt sikerült telepíteni – mondja az elnök. Most az FVM egy új programot dolgozott ki 174 ezer hektárnyi terület telepítésére 2001-től 2010-ig, ami elsősorban az ország kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területeinek erdősítését célozza meg. A 2001-2002-es költségvetés már biztosít mindkét évre 15 ezer hektárnyi terület betelepítésére 6-6 milliárd forintot.

Szigorú szabályok

A termőföld privatizációja során elterjedt, hogy az erdők magánosítása az erdők kirablásához és a társadalom széles rétegeinek az erdőből való kizárásához vezethet. De ennek az elnök szerint nincs alapja. A törvények igen szigorúak, éppen a társadalmi közérdek miatt. Előírások szerint kell gazdálkodni, a tulajdonos nem vághat, csak engedéllyel, két éven belül felújításra kötelezik, minden munkálatot, ami az erdőben folyik, regisztrálnak. Szakszerűtlenség esetén kemény büntetéseket rónak ki, ami éves szinten meghaladhatja a százmillió forintot is. A bírságokból származó bevételekből erdészeti közcélú feladatok végrehajtását finanszírozzák, például telepítési, erdőgazdálkodási pályázatok költségvetését. Előfordul engedély nélküli fakitermelés, lopás, de nem ez a jellemző. A magyar erdőkben képződő fanövedéket a gazdálkodók csak 80 százalékban használják fel, tehát a faállomány gyarapodik. Mellesleg az erdőtelepítések zöme, mintegy 96 százaléka magánterületen valósul meg. Ma a magyarországi erdők 45 százaléka van magántulajban, de a folyamatos telepítések következtében az arány egyre inkább eltolódik a magántulajdonú erdők felé. Az unióban egyébként a magánerdők aránya 70 százalék körüli, ami egyébként szintén tájékoztató jellegű adat, mivel minden tagország a sajátosságainak megfelelő tulajdonszerkezetet tart fenn. Magyarországnak nagy előnye a múltból származó gazdag tapasztalat – vélekedik az elnök. 1879-ben hozták meg az első magyar nyelvű, korszerű, polgári erdőtörvényt, amelynek sok szakmai megállapítása ma is helytálló. Múltunkat tekintve európai viszonylatban is az élvonalba tartozunk, sokan irigykednek is adattárunkra, információinkra. Gyakorlatilag minden erdő hosszú évtizedek óta üzemtervezve van.

Cserekereskedelem

Az erdőgazdálkodás mintegy 50 milliárd forint bruttó termelési értéke a nemzetgazdaság egészében 0,3 százalék részarányt képvisel, ami kevés, de azt kell tudnunk, hogy az erdő áttételesen nagyon fontos szerepet játszik egy ország életében. Az unió és Magyarország álláspontja az erdőkérdésben találkozik: legyen minél több erdő, és ebből lehetőleg legyen minél több haszon is. Erre pedig az unió most még pénzt is ad. Nyilvánvalóan nem önzetlenül teszi, de ettől még ez nekünk jó, és úgy tűnik, a jövőben még jobb lesz. Magunkon segíthetünk azzal, hogy kihasználjuk a lehetőségeket: a nemzetközi támogatást és a telítetlen piacot, illetve a saját múltunkból fakadó, s szerencsére el nem felejtett tapasztalatokat.

Fehérváry Krisztina

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás