A rovat kizárólagos támogatója

Dög hőség van, és a következő években egyre többször lesz iszonyatosan meleg. Sokan már csak légkondival tudják ezt elviselni. Az ingatlanjaink hűtésével azonban egyre több energiát fogyasztunk, és még inkább felhevítjük a köztereinket. Ráadásul sokszor a szomszédok sem örülnek, ha az ő ablakukra néz a kültéri egység.

A légkondicionálás az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág az egész világon. Lehet ezt érteni akár a folyamatosan megjelenő innovációkra, de a már így is iszonyatos, és egyre növekvő erőforrásigényre is. A Nemzetközi Energiaügynökség (IAE) adatai szerint a bolygó áramfogyasztásának tizede már 2016-ban is légkondicionálásra ment el, ami

400 millió tonna kőolaj elégetésével nyerhető energiának felel meg.

Ez kb. annyi energia, amennyit a légi közlekedés és a vízi teherszállítás együttvéve használ.

Az IAE szakértői 2018-ban úgy számoltak, hogy egyenletes növekedéssel a légkondicionálás 2050-re már a bolygó teljes áramfogyasztásának 15 százalékát fogja elvinni, de a koronavírus keresztülhúzta a számításaikat: mivel az emberek többet voltak otthon, és leálltak a gyárak, többet mentek az otthoni klímák, de a bolygó teljes áramfogyasztása csökkent, így a légkondik aránya a teljes fogyasztásban már 2020-ban 12 százalék körülire ugrott.

Mivel a bolygó egyre csak melegszik, az utóbbi években olyan országokban is megjelent a légkondik iránti igény, ahol korábban nem vagy csak alig volt szükség ilyen hűtésre. Magyarország is ebbe a körbe tartozik, látszik is, hogy egyre többen szereltetnek be klímát a lakásukba vagy házukba. A magyar városi lakosságot azonban meg is osztja a klímákhoz való hozzáállás, míg egyre többen gondolják úgy, hogy a szaporodó hőhullámokat csak klímával lehet elviselni, mások hallani sem akarnak róla.

RÉSZLETEK:  Mit csinál egy klímaberendezés?

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek