Nappal jó pénzért dédelgetik, aztán éjjel jó pénzért lemészárolják őket. Egy nőstényoroszlán 2-3 millió forintba, egy ritkább hím akár 10 millióba is kerülhet. Az ország egyik legfőbb bevételét a különböző célokkal érkező turisták áradata hozza, ám amíg az önkéntesek gyanútlanul istápolják az elárvult oroszlánokat, az állatvédelem álcája mögé bújt szállásadóik gazdag hobbivadászok puskája elé küldik a megszelídített ragadozókat.
„Kihagyhatatlan ajánlat! Most kedvezményes áron, mindössze 9700 dollárért lőhető hím oroszlán” – hirdeti a weboldalán egy orvvadászatot és trófeavadászatot népszerűsítő dél-afrikai szervezet.
Az oroszlánok száma a világban 1993 és 2014 között a becslések szerint körülbelül 43 százalékkal csökkent. Az okok közé tartozik az élőhelyük területének szűkülése, hogy nehezebben találnak maguknak prédát, de hatással vannak rájuk az emberi konfliktusok, háborúk is az afrikai kontinensen.
A faj 2014-ben felkerült a Természetvédelmi Világszövetség által 1948-ban létrehozott, veszélyeztetett fajokat nyilvántartó Vörös listára. Az állatok megmentését hirdető szervezetek egy része azonban – felfedezve egy korábban kiaknázatlan piaci lehetőséget – maga küldi vágóhídra a gondjaira bízott példányokat. Rájöttek ugyanis, hogy a nagymacskák gazdájaként könnyedén ki tudják elégíteni a vagyonos európaiak és amerikai igényét arra, hogy oroszlánt lőjenek, azzal büszkén pózoljanak, majd a preparált trófeát az ebédlőjük falára függesszék.
A most 42 éves Francesca körülbelül 10 évvel ezelőtt érkezett Olaszországból Dél-Afrikába, hogy néhány héten keresztül egy oroszlánokkal foglalkozó szervezetnél végezzen önkéntesmunkát.
A lehetőségről egy népszerű női magazinban olvasott. Ebben többek között azt hirdették, hogy a szervezet tevékenységei közé tartozik az elárvult oroszlánkölykök felnevelése, valamint az állatok tenyésztése is. A leírás szerint azzal a céllal, hogy az állomány egy részét később szabadon engedjék, mindezzel pedig elősegítsék a faj fennmaradását. Az ehhez hozzájárulni vágyó önkéntesek heti 400-500 dollárt fizetnek a szervezetnek a szállásért és ellátásért cserébe.
Francesca beszámolója szerint az önkéntesek a dolgozókkal együtt az oroszlánkölyköket napi többszöri alkalommal cumisüvegből etetik. A nagyobbaknak labdákat vagy éppen plüss játékokat dobálnak, akárcsak egy kölyökkutyának. Az állatok így veszélyes ragadozók helyett 150-200 kilós szelíd macskákká cseperednek, kifejezetten keresik és kedvelik az emberek társaságát, majd később ellenőrzött területeken szabadon engedik őket – állítják a szervezet dolgozói. Azt nem teszik hozzá, hogy mindezt azért teszik, hogy aztán az országba érkező trófeavadászok agyonlőjék az állatokat.
Akkor kezdett gyanússá válni, amikor több egymást követő éjszakán hangokat hallottunk, reggelente pedig rendszeresen egy-két oroszlánnal kevesebb tűnt fel
– mesélte Francesca a HVG-nek. Amikor arról kérdezősködött, hogy mi történt éjszaka, a szervezet hivatalos munkatársai különféle magyarázatokkal álltak elő. Volt, hogy azt mondták, állatorvoshoz kellett vinni valamelyik példányt, máskor azzal magyarázták az éjszakai mozgolódást és az állatok eltűnését, hogy másik szervezethez szállították őket.
Egy idő után az is előfordult, hogy nem tudtak mit válaszolni, ha pedig Francesca tovább kérdezősködött, akkor idegesek, ingerültek lettek. Egyszer azt felelték neki, hogy foglalkozzon a saját dolgával, ettől viszont csak még kíváncsibb lett. Az interneten keresgélve aztán rátalált azokra a hirdetésekre, amikben rendkívül magas árakon kínálnak oroszlántrófeát az érdeklődőknek – a szervezet által istápolt oroszlánokét.
Az állatot ráadásul – akár tapasztalat nélkül is – az önjelölt orvvadászok maguk lőhetik le. A szervezet biztosítja a fegyvert, a töltényt, a puskaport és az oroszlánt is, ami a korábbi gondozóit látva tulajdonképpen örömmel sétál bele a lövésbe.
Folytatás a HVG-n: Milliós biznisz
