Holland szakemberek több éves kutatás során arra a következtetésre jutottak, hogy a városokban a zöldfelületek fejlesztésére és fenntartására fordított minden euró mintegy hat euró hasznot hoz.
Holland szakemberek több éves kutatás során arra a következtetésre jutottak, hogy a náluk a városokban létesített egy egységnyi fejlesztési és fenntartási költségbe kerülő zöldfelület a városnak hat egységnyi gazdasági hasznot hajt az ingatlanok értékének növekedésével, az egészségügyi előnyökkel, a légszennyezés szűrésével, a rekreációs szolgáltatásokkal és más tényezőkkel.
A magyar városokban is hasonló lehet a helyzet. Ezért a Levegő Munkacsoport, a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítész Tagozata és a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete közös nyilatkozatot adott ki, kilenc pontban összegezve javaslatait az Országos Településrendezési és Építésügyi Követelmények (OTÉK) módosítására a zöldfelületek védelme és fejlesztése érdekében. (Az OTÉK az egész ország területére érvényes azon részletes szabályokat fogalmazza meg kormányrendelet formájában, amelyek az épített környezet alakítására kihatással vannak.)
A civil szervezetek szerint az OTÉK-nak komoly hiányossága, hogy éppen a zöldterületek esetében nem írja elő a minimális zöldfelületi arányt, ami visszaélések sorozatára ad okot és lehetőséget (például indokolatlan méretű burkolt felületek kialakítására). Ezért javasolják, hogy közterületen belül közpark esetén a terület 70%-ának, közkertnél 60%-ának, közhasználatú magán zöldterület esetén legalább 60%-ának biológiailag aktív zöldfelületnek kelljen lennie, háromszintes növényállománnyal.
A nyilatkozat: OTÉK zöldfelületeket is érintő módosítás nyilatkozat (138 KB pdf.)
