A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: nepszava.hu

Az Orbán-kabinet százmilliárdos megrendelésekkel igazolta Párizsban: sokat hajlandó fizetni azért, hogy az EU rábólintott a paksi atomerőmű bővítésére. Orosz, francia, német kiszolgáltatottság.

Tovább törleszti a kormány az adófizetők pénzéből a paksi bővítés EU-engedélyezésének árát. Az orosz hitel mellett ezúttal a beruházás jóváhagyásának francia pártolói kaptak gáláns ellentételezést. Ha továbbra is ez a modell érvényesül, akkor az Európai Bizottság nagyvonalúságának ára összemérhető lesz azzal, amibe maga az atomerőmű kerül.

A Bizottság 2017-ben fejezte be az uniós szabályokat többszörösen sértő módon, tender nélkül odaítélt és állami támogatással felépíteni tervezett paksi bővítés uniós engedélyezését. Ahogyan azt a Népszava – Jávor Benedekre, a Párbeszéd EP-képviselőjére, a tenderelhagyás miatt indított bizottsági eljárás kezdeményezőjére hivatkozva – annak idején megírta, már az uniós vizsgálat alatt érkeztek róla információk arról: Brüsszel engedékenységéért az Orbán-kormány hajlandó minden árat megadni. Ebbe pedig az európai nagyhatalmaknak adott gáláns magyar állami megrendelések is beleférnek. Az első információk arról szóltak, hogy a francia Alstom, illetve a német Siemens válhat a paksi beruházás beszállítójává, de szó volt az energiaszektoron kívüli, például hadiipari beszerzésekről is. Azóta a turbinatender nyertese az Alstom és az amerikai GE konzorciuma lett (a GE időközben fölvásárolta az Alstom turbinagyártó részlegét), sajátos körülmények között: egyetlen versenytársuk, az orosz Power Machines formai hibákkal tűzdelt, a szándékos érvénytelenség látszatát keltő pályázatot adott be.

Most folytatódik a franciák kifizetése: Szijjártó Péter külgazdasági miniszter két napja Párizsban bejelentette, hogy „hadiipari és nukleáris együttműködési megállapodásokkal új dimenzióba léptek a francia-magyar gazdasági együttműködések”. A tárcavezető szerint két francia cég is jelentős megbízásokhoz jutott Pakson – hogy az Alstom mellett még melyik, arra nem tért ki –, a magyar honvédség pedig húsz Airbus helikoptert rendelt Franciaországtól. Franciaország kibékítése azért fontos pillére a paksi üzletnek, mert a franciák maguk is gyártanak atomerőművet, és indultak volna Paks2 – a több éves előkészítés ellenére végül ki sem írt – beruházási tenderén. A Bizottság jóváhagyásához ugyanakkor Németország jóindulatának megszerzésére is szükség volt.

A VS.hu írta meg korábban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben, a paksi projekt uniós vizsgálatának elindítása után találkozott Angela Merkel kancellárral, és egy olyan csomagról állapodott meg vele, ami kedvet csinálhatott a németeknek a jóváhagyáshoz. Szó volt a Siemens beszállásáról – a cég a feltételezések szerint az erőmű vezérlő és biztonsági rendszerét szállíthatja –, a Mercedes kecskeméti gyárbővítéséhez és a BMW magyarországi gyárépítéséhez ígért bőkezű, összességében százmilliárdos állami támogatásról, illetve arról is, hogy „egy német-francia konzorcium” nyerheti el a magyar honvédség helikopterbeszerzését 172 milliárd forint értékben. (Az Airbus Helicopters jogelődje, az Eurocopter Group 1992-ben alakult a francia Aérospatiale és a német Daimler-Benz Aerospace AG egyesülésével.)

 Minden napra egy új gép

A most megrendelt 20 darab Airbus helikopter egy már-már követhetetlenül bővülő magyar légi flottába érkezik majd. A két, év elején vásárolt nagy Airbus A319 mellett már használják azt a futárgépnek mondott Dassault Falcon 7X-et, amely valójában egy business jet. Ezek után a Zoom kiderítette, hogy valójában nem egy, hanem két business jet-et vásárolt a kormány, de a másodikat eltitkolták, azt polgári gépként vették nyilvántartásba. Azt csak jóval hír megjelenése után, a RTL-nek nyilatkozva kedden ismerte el Benkő Tibor honvédelmi miniszter, hogy valóban létezik a második Falcon. Szerinte viszont az átalakítás után az is honvédségi gép lesz majd. Egyúttal bejelentette azt is: vesznek egy további Airbus A319-est valamint három teherszállító-repülőgépet. Érdemes megemlíteni, hogy a miniszter az RTL-nek arról is beszélt, hogy miért honvédségi gépekkel szállítják a miniszterelnököt.
Mint mondta, 2005-ben született egy utasítás, „amely meghatározza, hogy a védett személyeket légi úton a magyar honvédség köteles szállítani.” Ez viszont felveti a kérdést: ha ez így van, akkor a kormány miért cáfolta, hogy a gépeket a kabinet használja. Mint emlékezetes, épp Benkő elődje, Simicskó István volt honvédelmi miniszter szögezte le februárban az Airbus-szok érkezésekor: „Ezek a gépek nem kormánygépek, ezek a gépek a Magyar Honvédség hadrendjébe kerültek és a Magyar Honvédség fogja használni, elsősorban, másodsorban is, és nyilván a repülőgépeink, csapatszállítógépeink használati rendjében semmiféle változás nem fog bekövetkezni.” – B.Z.
 


Feltűnő, hogy a Siemens – továbbra is valószínűsíthető – részvételén kívül a korábbi hírekben szereplő összes pont megvalósult, ami arra enged következtetni: az alku él, és az uniós jogot sértő paksi projekt brüsszeli átengedésének számláját még sokáig fizetni fogjuk. Mivel az ellentételezések láthatóan nem csak az energetikai szektorra terjednek ki – és önmagában a katonai beszerzésekre ezermilliárdos nagyságrendben készül költeni a kormány a következő években nyugat-európai és amerikai gyártóknál –, az uniós léptékű mutyi végső számlájának nagyságrendje akár ugyanakkora is lehet, mint amennyibe maga a 3-4 ezer milliárd forintos árúra tervezett paksi bővítés kerül- írta Hargitai Miklós a Népszavában.


Ilyen az, amikor befolyásos figurák próbálnak helyezkedni Paks 2 körül

„Ahol hús van, ott légy is van” – mondta korábban Orbán Viktor a paksi atomerőmű bővítéséről, arra utalva, hogy a több ezer milliárd forintos beruházás vonzza a különféle gazdasági érdekcsoportokat. Valóban nagy a zsongás a projekt körül: megjelent már egy nagy külföldi szereplő, az egyik nagyértékű szerződés iránt pedig épp az Orbánhoz szorosan kötődő Mészáros Lőrinc üzleti köre is érdeklődik.

Közben azonban szép csendben felbukkant egy olyan szervezet is, amelynek politikai oldalakon átívelő kapcsolatai vannak. A már nevében is a beruházásra utaló P2 Magyar Vállalkozásokat Támogató Egyesület irányításában részt vett egy olyan személy is, aki a szocialista kormányok alatt befolyásos pozíciókat betöltő Kocsis Istvánhoz kötődik. Rajta kívül megjelent az egyesületben két helyi fideszes politikus, egy fideszes képviselő rokona, az OTP egyik középvezetője és egy nagyvállalkozó, aki a paksi bővítésért felelős miniszter kérésére szállt be.

A nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint az egyesület azzal a céllal jött létre tavaly májusban, hogy segítse a magyar vállalkozások bevonását a paksi bővítésbe, és részt vegyen ezeknek a cégeknek az informálásában. Ennek érdekében szoros együttműködést akartak kialakítani a bővítés orosz kivitelezőjével és a beruházásért felelős magyar minisztériummal is.

 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek