Többször hajlítgatta már a kormány a MOHU számára kedvezően a jogszabályokat: például amikor nem sikerült beszerezni az engedélyeket, vagy megvenni a kukaholdingot, ami mind a koncesszió megszűnését eredményezte volna. Most is hasonlóra készül a törvényalkotó: egy javaslat alapján 19 hónappal kitolnák az EU által megkövetelt újrahasznosítási arányról szóló teljesítési igazolás kiadásának határidejét.
De jogszabályi úton van lehetősége a MOHU-nak arra is, hogy az adóhivatal revizorait felbérelve ellenőriztesse a konkurens cégeket, és arra is, hogy állami szervek hajtsák be ingyen a koncessziós cégnek fizetendő díjakat. Az állam mintegy 240 milliárd forintos bevételt biztosít a MOHU-nak, ami ezért 0,1 milliárd forintos koncessziós díjat fizet.
Furcsa társadalmi egyeztetést kezdeményezett egy törvénymódosítás miatt az Energiaügyi Minisztérium (EM) április 25-én. A nyolc napos határidőből csupán három esik munkanapra, vagyis 72 órájuk maradt a hulladékpiac szereplőinek arra, hogy munkaidőben reagáljanak a szaktárca javaslataira. Persze, ha valaki múlt pénteken azonnal észrevette, hogy a minisztérium honlapján nap közben megjelent a tervezet és minden más munkáját abbahagyva beleásta magát a jogszabályok értelmezésének, akkor még maradt néhány plusz órája.
A Szabad Európának név nélkül nyilatkozó szakértők szerint a hulladéktörvény tervezett módosítását nehéz másként értelmezni, mint hogy elbukott a hulladékkoncessziós rendszer legfontosabb célja: az újrahasznosítás növelése.
Ehhez kapcsolódóan: Jávor Benedek: „Összeomlott a visszagyűjtési rendszer”
Ahogy a jogszabály normaszövege is hangsúlyozza, azért működik 2023. július 1-től új koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer, hogy egyre kevesebb termék váljon hulladékká, és a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosuljon újra. „Ha valóban ez volt a hulladékkoncessziós rendszer legfontosabb célja, akkor a Mol óriásit bukott” – mondta egy forrásunk.
Másfél év türelmi idő
A Mol hulladékkoncessziós cégének, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek (MOHU) a hatályos törvények értelmében május 31-ig kell leadnia az előző évre vonatkozó jelentést a szaktárcának. Az Energiaügyi Minisztériumnak pedig szeptember 30-ig kell ez alapján kiadnia a teljesítésigazolást a koncesszornak, vagyis a MOHU-nak. Ebben a jelentésben nagyon részletes adatokat kell prezentálni a különböző hulladékáramokról és a cég pénzügyi mutatóiról.
Ehhez kapcsolódóan: Nem fogadta el a szaktárca a Mol hulladékos cégének a beszámolóját
A tervezett jogszabálymódosítás szerint a teljesítésigazolás kiadásának határideje kitolódik és kettéválik. Szeptember 30. helyett, október 31-ig kell kiadni az igazolást, a célszámok teljesítésének kivételével. A miniszter a teljesítésigazolást „a célszámok teljesítésére a beszámoló által érintett tárgyévet követő 19. hónap végéig adja ki”.
Vagyis a minisztérium egy hónappal kitolná az általános igazolást, míg a legfontosabb érték – az egész koncesszió lényege –, a célszámok esetében több mint másfél éves haladékot adna a teljesítésigazolás kiadására. Az általunk megkérdezett szakértők szerint ez annak beismerése, hogy a MOHU-nak nem sikerült 2024-ben sem teljesíteni az uniós célszámokat. További gond, hogy csökkenti az átláthatóságot, hiszen csak sokkal később kapnak információt a szakmai szervezetek és a társadalom a koncessziós társaság teljesítményéről és az EU-s célértékek teljesüléséről. Emiatt a szükséges beavatkozások is késleltetve születhetnek meg.
A hazai menetrendet tartalmazó Országos Hulladékgazdálkodási Terv szerint a települési hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására 2025-re 55, míg 2030-ra hatvanszázalékos arányt vállalt a magyar kormány. Ugyanezeket az arányszámokat vállalta 2025, illetve 2030-ra üveg-, fa, műanyag-, textil- és papírhulladék esetében az EU felé.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a koncessziós rendszer indulását követően már fél évvel az Energiaügyi Minisztériumban halasztást (derogációt) kért a hasznosítási célszámokra az Európai Uniótól. Ez azt jelenti, hogy bizonyos anyagok esetében elég később elérni az adott tagállam által vállalt újrafelhasználási arányszámot.
Ehhez kapcsolódóan: Az EU azt sem érti, miért kérünk halasztást hulladékügyben
