Miközben Nagy István agrárminiszter Balatonfüreden átadta a Pro Natura díjakat, Pro Natura Emlékplaketteket és Miniszteri Elismerő Okleveleket, a hivatalos kommünikében mélyen hallgattak a természetvédelmet érintő 10 %-os leépítéstől.
Arról már nem esett szó, hogy az elmúlt 13 évben az Orbán-kormányok szisztematikusan leépítették a természetvédelmet.
Magyarország 10 nemzeti parkkal büszkélkedhet, vagyis büszkélkedhetne, ha nem azt látnánk, hogy az elmúlt 13 évben a nemzeti parkok szisztematikus leépítése zajlik. A leépítés előzményei már régebben is láthatóak voltak: 2005-ben elkezdték szűkíteni a nemzeti parkok jogköreit és finanszírozását, illetve már akkor elindult a természetvédelmi szakemberek háttérbe szorítása. Ám a Fidesz hatalomra kerülése nagyságrendileg felgyorsította ezt a folyamatot. Közismert, hogy Orbán Viktor hadat üzent a környezetvédelmi intézményrendszernek, és bár leglátványosabb intézkedése az önálló környezetvédelmi tárca megszüntetése volt, a háborúja nem kerülte el a nemzeti parkokat sem.

A hatósági funkcióikat már korábban elvesztett nemzeti parkok az elmúlt közel másfél évtizedben egyre nehezebb helyzetbe kerültek. Finanszírozásuk csökkenése mellett a munkatársi létszám csökkentése is sújtotta őket, a hírek szerint jelenleg is újabb leépítésekre készül a kormányzat. A hozzájuk tartozó földterületek vagyonkezelése is egyre inkább más állami testületek, például a – természetvédelmi célok érvényesítésére alkalmatlan – nemzeti földalap vagy az erdőgazdaságok kezébe került.
A nemzeti parki területek kezelésénél sokszor nem vagy alig lehet a természetvédelmi érdekeket érvényesíteni, az erdészeti, a vadászati vagy a turisztikai beruházási szempontok rendszeresen felülírják a természetvédelmi célokat. Még uniós védelem alatt álló, Natura 2000-es területeken is előfordul, hogy egyszerűen az erdőterveket tekintik kezelési tervnek, sima fakitermelési logika mentén gazdálkodva kiemelt jelentőségű, az EU-jog által védett területeken. 2015-re már odáig is eljutottak, hogy megpróbálták eladni a nemzeti parkok földjeit. Szerencsére az utolsó pillanatban az Alkotmánybíróság megálljt parancsolt, de a törekvés azóta is napirenden van.
Nemzeti parki területeken egymást érik a NER-közeli, pusztító beruházások, nagy tavaink partjának katasztrofális beépítése a Fertő tótól a Balaton-partig, a politikai hátszéllel megvalósuló projektekkel pedig sem a környezetvédelmi hatóságok, sem a nemzeti parkok nem tudnak szembeszállni. Átalakították az erdőtörvényt is – a korábbi tiltásokkal szemben ismét lehetővé téve a tarvágást, illetve a vegetációs időszakban történő fakitermelést, amely súlyosan veszélyezteti a helyi élővilágot és sérülékenyebbé teszi a talajt.
Szerencsére még maradtak kiváló szakemberek a területen, akik egy része most megérdemelten elismerésben részesült.
A természetvédelmi intézményrendszer további leépítéséről a Facebookon keringenek hírek, ezekből szemléztünk:
— Május 22-én, hétfőn volt a Biológiai Sokféleség Világnapja, ami egyúttal a magyar természet napja is. Utóbbit azért nem írtam nagy betűvel, mert remek ütemérzékkel, vagy inkább még az eddigieknél is jobban megalázva az érintetteket, ezzel a nappal rendelt el a “szakminisztérium” egy fűnyíró elv alapján végrehajtandó, 10%-os leépítést valamennyi nemzeti park igazgatóságunknál – írta Gábor Levente Szilágyi
.jpg)
Válogatás a bejegyzés kommentjeiből:
— Az MTI szerint a kormány úgy biztosítja a minisztériumi kormánytisztviselői béremelés fedezetét, hogy elrendeli a minisztériumi álláshelyek 10 százalékának elvonását, és az ezáltal felszabaduló bértömeg fordítható béremelésre.
— Ebben a közleményben az is benne van, hogy “a gyakorlatban leginkább a betöltetlen, üres minisztériumi álláshelyek bérfedezetét fordíthatják béremelésre, tömeges elbocsátás nem várható”. Lehet, hogy az a 80-100 ember, akit elküldtek, ezeknek nem megy tömegszámba.
— “Nekem az egyik parknál azt mondták, hogy 4000-es (titkosított) kormányhatározat alapján megy. Ennek az egyik következménye (ha tényleg így van), hogy nem is hivatkozhatnak erre az elbocsátásokkor, hanem valami kamu ürügyet kell találni. Aminek egyenes következménye a munkaügyi per, amit az igazgatóságok jó eséllyel el is fognak veszíteni. Én is autentikus forrásokból hallottam erről a 10%-os leépítésről. Ha jól emlékszem jövő héten van a határideje a határozat végrehajtásának…
— A leépítés határideje június 15.-ig közlik, 2 hónap felmentési idő azaz augusztus 15.- vel zárul a munkaköri szakasz. A bírósági szakasz gondolom eztán kezdődhet. A gennyes a dologban az, hogy az igazgatóságokat lehet a kirúgottaknak perelni, holott -ha igaz a négyezres kategória- akkor ezt a kormányt kellene perbe vonni aminek a “szak”minisztere pont a balatonfüredi Nemzeti Parkok hete nyitórendezvényen képmutatóskodott.
— Most a minisztérium természetvédelmi területéről valóban éppen üres státuszokat adtak le, de azok is nagyon hiányoznak, pláne a 2018-as durva leépítés után (kb. 50%! ), mert ott azóta nem volt visszaépítkezés státuszilag.
— A tömeg nekik 60 ezernél kezdődik, annyinak kellene összejönni a Kossuth téren, aztán felmenni a Várszínházba! (Karmelita kolostor csak rövid ideig volt, a Kalapos bezáratta – nagyon helyesen – a boltot, s nem is jöttek vissza többé. A wiki szerint: “budai látogatásának alkalmával személyesen intézkedett arról, hogy színházat alakítsanak ki a karmelita templomból az 1784-ben Budára telepített központi kormányhivatalok tisztviselői karának szórakoztatására. ” Szóval tekintse ezt a tisztelt környezet- és természetvédő hivatalnoki kar a kormány szórakoztató műsora részének. Az, hogy sem ez, sem a Balaton, sem a Velencei-tó, sem a Fertő, sem az akkugyárak nem váltottak ki országos fölháborodást, csak azt mutatja, hogy tisztelt nemzettársaink túlnyomó többsége ezt pont úgy és nagyívben …. mint annyi, szinte minden mást.)
— A magyar nemzeti park igazgatóságok „öko”-turisztikai szolgáltatókká válásához szükségtelenek a természetvédelmi szakemberek. A szórakoztatóipar kevesebb emberrel (leginkább PR-marketingesekkel) is működtethető. Elgondolkodtató, hogy a nagyérdeműnél csak a mennyiségi mutatók „verik ki a biztosítékot”. A minőségi rombolást okozó alattomos változtatásokat („alprioritás-váltásokat”) észre sem veszi a társadalom: lásd az állami természetvédelem szétszabdalását, közigazgatási szinten történő ellehetetlenítését, a szakpolitikai stratégia pamfletté degradálását (a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv két éves késéssel született meg, de minek: például erdőt, mint sérülékeny és védendő ökoszisztémát „nyomokban sem tartalmaz”…) vagy az egyébként lojális (sok esetben szervilis) vezetőkre oktrojált értelmetlen, fenntarthatatlan fejlesztések, beruházások tömegét. (Ez utóbbit kiválóan szemlélteti a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgató felmentése.)
Magyarországon mára megsemmisült a természet- és környezetvédelem paradigmája – mind a szakmai megalapozás, mind a természetvédelmi kezelés, mind pedig a hatósági szinten.
Nyitókép: természetvédelmi tábla és kuka a Magyarhegyi tengerszemnél. kép: Sarkadi Péter greenfo
Kapcsolódó anyagok:
Kirúgták a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóját, Puskás Zoltánt