A rovat kizárólagos támogatója

Rengeteg szó esik a biztonságos játszóterekről a médiában, de a biztonság itt csupán annyit jelent, hogy a gyermekek fizikailag ne sérüljenek. Kevés szó esik a játszótereken is fellehető toxikus anyagokról, pedig ez akár jelentősebb kockázat is lehet. Uniós szabályok – mire is?

Az uniós csatlakozás idején kötelezővé vált a balesetveszélyes játszóterek felújítása. Az akkor becslések szerint, mintegy 15-20 ezer játszótér volt Magyarországon, amelyek felújítása összesen 20-25 milliárdos költséggel járt volna. Az aktuális minisztérium évente 100-150 milliós keretet biztosított erre a feladatra, amely mellé az önkormányzatok is adtak önrészt. 2001-ben, a még korszerűtlen játszótereken, összesen 1 halálos bölcsődei, és egy súlyos, de csoportos óvodai baleset történt. Az Egyesült Államokban a becslések szerint évente 15-20 halálos kimenetelű játszótéri baleset történik. Ezek tehát azok a fizikai sérülések, amelyek gyermekeinket fenyegetik a játszótereken. Összehasonlításképpen, közúti balesetben évente 12-43 gyermek hal meg és 1500-2500 gyermek sérül meg.

Kémiai veszélyek

A játszótereken bekövetkező fizikai sérüléseknél azonban nagyobb kockázatot jelenthet a kémiai kockázat, amelyre alig kap figyelmet, és nem hogy milliárdokat, de még százezreket sem költ rá az állam. Számos nemzetközi kutatás hívta már fel a figyelmet a játszóterek környezet egészségügyi kockázataira. A nehézfémek és más toxikus anyagok között daganatkeltő, allergén és mutagén anyagokat is találunk. A szennyezés forrása leggyakrabban a közlekedés. Nem ritka, különösen nagyvárosokban, hogy a játszótér forgalmas utak mellett fekvő parkokban található. A közlekedési eredetű légszennyezés, a közeli játszóterek talaját is elszennyezheti. A fő kockázatot az jelenti, hogy a gyermekek a földön játszva a szennyezett talaj egy részét lenyelik.
Egy montenegrói kutatás Podgorica játszótereit vizsgálta meg. A kutatás a megvizsgált játszóterek 97%-ánál az elfogadható szint feletti nikkel koncentrációt talált, és 13%-uk bizonyult kadmiummal szennyezettnek. Ipari források is lehetnek a szennyezés forrásai.
Egy ausztráliai öntöde közelében a játszótereket vizsgálva a kutatók azt állapították meg, hogy az ólom szintje a játszóterek levegőjében is elfogadhatatlanul magas. A gyermekek vérében igen magas ólomszintet mutattak ki, minden harmadik gyerek vérének ólomszintje a határérték felett volt.

Hazai kutatások
A hazai kutatások közül Szegedi Sándor foglalkozott Debrecen nehézfém-szennyezettségével. Legfőbb megállapítása az volt, hogy a forgalmas utaktól mintegy 50 méterre már alig kimutatható az utak nehézfém (ólom) szennyezettsége.
Idehaza a Szegedi Egyetemen foglalkoznak kiemelten a hazai játszóterek toxikus nehézfém-szennyezettségével. A kutatások egyik érdekessége, hogy a forgalmas utaktól távol (50 méternél messzebb) eső játszóterek esetében is kimutatható volt a szennyezettség. A tanulmány megállapításai szerint a gyermekjátszóterek homokozói tisztának tekinthetők, míg a játszóterek talajainál az expozíciós utakat figyelembe véve (talajjal való direkt érintkezés) minden fém esetében (Kadmium, Króm, Ólom, Cink, Nikkel, Kobalt) történt határérték-túllépés. A tanulmány szerint: ”a gyermekjátszóterek talajai a lakosság, főként a gyerekek egészségügyi veszélyeztetésében szerepet játszanak, városi lakosságot érintő kockázatuk van”.
Budapesten az ELTE BSC-s szakdolgozója, Gottfried Anna vizsgálta a IX. kerületi játszóterek nehézfémtartalmát. Szinte minden játszótér esetében igen magas ólomkoncentrációt talált, de több játszótéren volt magas a kadmium, nikkel, króm koncentrációja is.

A játszótér berendezése is rejthet kockázatot
Természetesen nem csak a közlekedés, vagy az ipari, fűtési eredetű szennyezéssel kell szembenézni. A játszóterek maguk is hordozói lehetnek a szennyezéseknek. A fa játékokat sok esetben gombaölő szerekkel kezelik le, amelyek rezet, arzént tartalmazhatnak. A festékanyagok szintén hordozhatnak toxikus szennyezőanyagokat. Egyre gyakoribb, hogy a természetes füvesítés helyett újrahasznosított gumival, vagy más szintetikus anyaggal fedik a talajt. A gumi összetevői között azonban nehézfémek sorát találhatjuk, és policiklikus szerves szennyezők is fellelhetőek. Bár a gumi újrahasznosítása pozitív, ám a gyermekjátszótereken történő felhasználása nem biztos, hogy a legjobb megoldás.

Javítsunk játszótereinken
Mindezzel természetesen nem az a célunk, hogy bárkit is elriasszunk a játszóterekről, és a gyermekek otthon, egy szobába zárva játékbabáikkal játszanak. Csupán arra akartam felhívni a figyelmet, hogy a fizikai sérülések kockázata mellett, melyekre az állam milliárdokat költött, nagyobb figyelmet kellene fordítani a játszóterek környezet-egészségügyi vonatkozásaira is. A környezeti kockázat már kis odafigyeléssel is csökkenthető. Megfelelő parkosítással, árnyékolással, a talaj, vagy homokozó időnkénti cseréjével lényegesen csökkenthető a szennyezettség mértéke. De hasonló megoldás lehet a megfelelő (és lehetőleg minél természetesebb) játékok kiválasztása, a mesterséges felületek helyett a füvesítés. A játszóterek megfelelő elhelyezésével, vagy éppen a közlekedés átalakításával is lényegesen csökkenthető gyermekeink játszótereinek szennyezettsége.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek