A rovat kizárólagos támogatója
greenfo/MTI

Egy új tanulmány szerint a csúcsragadozóknak nagy alapterületű élőhelyre és magas egyedszámra van szükségük ahhoz, hogy kordában tarthassák a táplálékláncban alattuk álló ragadozókat az ökológiai egyensúly megőrzése érdekében.

A Nature Communicationsben megjelent tanulmány szerint a vizsgált három kontinensen a csúcsragadozók életterének lecsökkenése és feldarabolódása oda vezethet, hogy többé nem tudják megfékezni a kisebb ragadozókat. A szürke farkas egykor nagy területeken élt Észak-Amerikában, elsősorban az Egyesült Államok nyugati államaiban, valamint a kanadai területeken. A farkasok uralta területeken ritkán tűntek fel prérifarkasok, de ahogy az ember egyre nagyobb területeket hasított ki a farkasok élőhelyeiből, úgy darabolódtak fel a farkaspopulációk. A csúcsragadozók már nem tudták féken tartani a náluk kisebb prérifarkasokat. A kojotok számának megnövekedéséhez az is hozzájárult, hogy ők bárhol megélnek, és megeszik az emberi élelmiszereket, sőt, olykor a háziállatokat is.

Európában és Ausztráliában ugyanez a helyzet a szürke farkasok és az aranysakálok, valamint a dingók és a rókák esetében. Amikor a terület csúcsragadozóinak élettere leszűkült, a sorban utánuk következő ragadozók száma megnőtt, felborítva a térség ökológiai egyensúlyát. Az embereknek jobban kell tolerálniuk a csúcsragadozókat, ha élvezni szeretnék az általuk biztosított előnyöket. – mondta a tanulmány vezető szerzője, Thomas Newsome, az ausztráliai Deakin Egyetem és a Sydney-i Egyetem munkatársa.

 

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek