Meghökkentő lépéseivel és a világpolitikába hozott unortodox megközelítésével pont az a Donald Trump amerikai elnök adhat új lendületet a klímaváltozás elleni küzdelemnek, aki a legkevésbé sem nevezhető a zöld átmenet élharcosának. Trump kiléptette az USA-t a párizsi klímaegyezményből, és több olyan intézkedést tett, amelyek aláássák a globális felmelegedés hatásainak csökkentésére irányuló összes eddigi erőfeszítést.
Akkor hogy is van ez? Mit tesz Trump a klímaváltozás ellen? Természetesen ő maga semmit. Azonban az az ötlete, hogy az európai országok GDP-jük nagyobb részét fordítsák hadiipari kiadásokra, védjék meg saját magukat, és általában a kockázatokat nem csak biztonsági, de gazdasági téren is felfokozó retorikája kiváló ötletet adott számos kutatónak, hogy a felmelegedés kérdésére ne pusztán szabályozási és elvi kérdésként, hanem kockázati tényezőként tekintsenek. Ez a megközelítés pedig nagy valószínűséggel jóval nagyobb lendületet adhat a klímaváltozás elleni harcnak, mint minden eddigi szabályozási vagy keresletvisszafogó lépés együttvéve.
Persze a gondolkodás megváltozásához nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a 2024-es év hozta el a valaha mért legnagyobb mértékű kárkifizetéseket olyan természeti katasztrófák után, amelyeket már egyértelműen a klímaváltozás okozott. Vagyis, a globális felmelegedés hatásai egyre inkább kiszámolhatóvá válnak, ami talán technikai apróságnak és egy közgazdász hétköznapi örömének tűnik, azonban sorsfordító lehet az emberiség jelenlegi legnagyobb problémájával kapcsolatos gondolkodásban.
A szerző Fazekas Dóra,a Cambridge Econometrics budapesti iroda ügyvezetőjének részletes cikke az Ekonomi a G7 véleményrovatában
Nyitókép illusztráció: tűzoltó repülőgép Zadar mellett bozóttüzet olt. 2007 Horvátország Kép: Sarkadi Péter/greenfo