Sajtótájékoztatón mutatták be egy, a természetvédők, helyi gazdálkodók és társadalomkutatók közötti együttműködést Őriszentpéteren, melynek célja az, hogy az Őrség értékes rétjein gazdag növény- és állatvilág éljen a helyi gazdálkodók tájtisztelő gazdálkodási gyakorlatainak köszönhetően.
Az Európai uniós Közös Agrárpolitika részét képezik az agrár-környezetgazdálkodási támogatások, amelyekből a gazda pénzt kap azért, ha természetkímélő módon műveli a területeit, tartja állatait. Ezeket a támogatásokat azonban kevés gazdálkodó veszi igénybe, ráadásul előírásaik nem is minden esetben szolgálják hatékonyan a biológiai sokféleség megőrzését. Az ESSRG kutatói, az Őrségben élő gazdákkal és természetvédőkkel együttműködve ezen szeretnének változtatni. Azt vizsgáljuk, hogy milyen új feltételek szükségesek ahhoz, hogy a gazdák tudják és akarják követni az agrár-környezetgazdálkodás elveit, megkössék a szerződéseket, és ezért megfelelő kompenzációban részesüljenek.
„A nemzeti park értékes rétjeinek háromnegyede a helyi gazdák kezében van, rajtuk múlik, hogy ott sikerül-e a ritka növény- és állatfajokat megőrizni. Éppen ezért van óriási lehetőség ebben az együttműködésben a gazdák és a természetvédők között. Az ESSRG kutatóinak segítségével tartott műhelymunkákon ráébredtünk, hogy a helyi kisgazdák és a nemzeti park érdekei szinte teljesen megegyeznek: fenntartani a kisléptékű, családi gazdaságokat, amelyek természetkímélő módon működnek. Az első lépéseket már megtettük efelé és reméljük, néhány éven belül tényleges támogatást is nyújthatunk a gazdáknak” – mondta Szentirmai István, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője.
„Az agrár-környezetgazdálkodási program hatékonyságának javítására többféle, máshol már bevált gyakorlat vagy épp folyamatban lévő kísérlet is ismert az Európai Unió tagállamaiban. A mi feladatunk az, hogy megtaláljuk mi valósítható meg az Őrségben, ennek érdekében működünk együtt az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósággal, a helyi gazdálkodókkal, idegenforgalomban dolgozókkal és önkormányzatokkal” – mondja Kelemen Eszter, az ESSRG vezető kutatója.
Hallgassa meg podcastunkat Kelemen Eszter ökológiai közgazdásszal: Mennyit ér környezetünk jó állapota?
„E szereplőkkel közösen hoztunk létre három évvel ezelőtt egy innovációs műhelyt az Őrségben, melyben azon dolgozunk, hogy hogyan lehetne a fenti elképzeléseket megvalósítani. Azt akarjuk kideríteni, hogy mi a közös jövőképe a helyi közösségnek és a helyi természetvédelemnek, hogyan lehetne előre lépni a természetbarát gazdálkodás felé akár táji szinten” – teszi hozzá Megyesi Boldizsár, az ESSRG kutatója.
Az ESSRG kutatásaiból az látszik, hogy az úgynevezett eredményalapú szerződésekre lennének leginkább nyitottak az őrségi gazdák. Az eredményalapú szerződésekben a rétek fajgazdagságának fenntartása érdekében nem azt határozzák meg a gazdálkodók számára, hogy milyen módszerrel műveljék a gyepterületeiket , hanem azt, hogy mely (védett) állat- és növényfajok állományát kell megőrizni vagy növelni a gazdálkodás során. Az már a gazda dolga, hogy hogyan éri ezt el. Persze ehhez érdemes folyamatosan konzultálniuk a természetvédelmi szakemberekkel, és ötvözni az általuk javasolt gyakorlatokat saját tapasztalatukkal, illetve a korábban, akár évszázadokkal ezelőtt kialakult helyi tudással.
Emellett pedig a helyi termékek eladását segítő védjegyrendszer kialakítása is érdekli az őrségieket, ennek a végig gondolásában, kialakításában is segédkeznek mind a kutatók, mind a nemzeti park munkatársai. A cél, hogy a helyben, kézműves módszerekkel megtermelt élelmiszerek minél ismertebbé váljanak a hazai fogyasztók számára, ennek érdekében szeretnék megerősíteni az Őrségi Nemzeti Parki Termék védjegyet, illetve egy úgynevezett kosár-közösség létrehozását előre mozdítani a térségben.
Az elmúlt évek közös munkája jó alapot biztosít ahhoz, hogy kísérleti jelleggel elindulhasson majd egy újfajta, eredményalapú agrárkörnyezet-gazdálkodási szerződést az Őrségben. A Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai együttműködve botanikusokkal, zoológusokkal, illetve helyi gazdákkal már elkezdték ennek a munkának az előkészítését. Meghatározták, hogy mely területeket lenne érdemes bevonni a kezdeményezésbe, és azt is, hogy mely fajok mutatják majd azt, hogy valóban természetkímélő módon folyik a gazdálkodás. Ettől az újszerű szerződési formától azt várják, hogy rugalmasabb kereteket biztosít a gazdálkodók számára, ezért többen kötik majd meg, mint a jelenlegi agrár-környezetgazdálkodási szerződéseket. Így egyre több területen, sőt táji szinten hoz majd eredményeket a természeti sokféleséget óvó mezőgazdálkodás.
