A rovat kizárólagos támogatója

Az MTA likvidálására megbízott Palkovics László szerint a kormányzat szándéka nem az, hogy bármilyen bizonytalanságot fenntartson a kutatókban, hanem az, hogy egy jobban működő rendszert teremtsen. Az alapkutatás esetében nem az a jó kérdés, hogy mi fog a kasszába kerülni a következő években, hanem az, hogy mi volt a hasznunk a korábbi alapkutatási eredményekből az elmúlt években.

Palkovics szerint a Magyar Tudományos Akadémia alapkutatásainak finanszírozása sem kerül veszélybe, mert nem készülnek különbséget tenni az alkalmazott és az alapkutatások között, de azért megemlítette, a kívánatos cél az, hogy a kutatások jobban foglalkozzanak a mai társadalmakat érintő kérdésekkel és hamarabb vezessenek eredményre.

Az MTA egyik eheti hírében arról írnak, bár az MTA kutatóintézet-hálózatában dolgozó kutatók elsősorban alapkutatással foglalkoznak, eredményeik alapján az elmúlt években is sok olyan alkalmazott kutatás indult el, amelyeknek köszönhetően új termék vagy alkalmazás született. Ezekből gyűjtöttek össze tizenegyet, melyekről itt olvashatók részletek.
        A Balaton algásodásának megszüntetése
        A jogszabályok előkészítésének szakmai támogatása
        Rovarcsapdák
        Levegőszennyezettség-mérő berendezések
        Kalászos gabona nemesítése és honosítása
        Ujjbegyszúráson alapuló diagnózis
        Biztonságosabb Paksi Atomerőmű
        Műszerek a NASA új Orion űrhajóján
        Helyesírási tanácsadás
        Magyarország Nemzeti Atlasza
        Nemzeti kincseink


Túl a moszathegyen

A múlt század 70-es, 80-as éveiben az algák túlszaporodása (eutrofizáció) következtében a Balaton vízminősége jellemzően kedvezőtlen volt. (Az algásodás nemcsak az algák mennyiségének, hanem az összetételének változását is eredményezte: új fajok jelentek meg, régiek pedig visszaszorultak, ami a tó ökoszisztémáját is veszélyeztette.) Az algásodás megszüntetésében jelentős szerepet játszottak az MTA Balatoni Limnológiai Intézet (nyitóképünkön) kutatói: az intézet munkatársai már a 70-es években kimutatták, hogy az eutrofizáció kiváltó oka a tó magas foszfortartalma.
Az 1980-as évek első felében többek között e vizsgálatokra alapozva és az intézet kezdeményezésére egy sor balatoni nagyberuházás csökkentette a tó foszforterhelését. A tó csak lassan reagált a beavatkozásra. A folyamat a 90-es évek második felében fordult meg. A tó vízminősége akkor kezdett javulni, amikorra a tó algái felélték az üledékben felhalmozódott foszfort. Az intézet azóta is folyamatos kutatásokkal és monitortevékenységgel járul hozzá a tó ökológiai állapotának megőrzéséhez, valamint gazdasági rekreációs célú hasznosításához.


 

Rovarvágyak csapdájában

A mezőgazdasági termelők számára létfontosságú a kártevők elleni hatékony küzdelem. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet korábbi és jelenleg is folyó alapkutatásainak gyakorlati hasznosítása eredményeként. 2017-ben mintegy 200 csapdakészítmény állt a hazai és külföldi termelők rendelkezésére.

2017-ben újdonságként új csapdakészítményeket vezettek be a káposztalégy (Delia radicum) fogására, továbbá feromoncsapdákat a selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectabilis) és a hazánkban még nem honos, invazív bagolylepkefajok (Spodoptera exigua, S. littoralis) fogására. A csapdák iránt Kína is érdeklődött.
 

Aeroszolgáltatások

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban olyan levegőszennyezettség-mérő optikai lézeres részecskeszámláló berendezéseket fejlesztettek ki, melyek a levegőben lebegő szilárd és cseppfolyós részecskék (aeroszolok) koncentrációját, méreteloszlását és optikai paramétereit mérik. A Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetben készített műszerek voltak abban a buszban, amely mobil környezetvédelmi állomásként a vörösiszap-katasztrófa után a helyszínen monitorozta a környék levegőjét. (A levegő állapotát Budapesten és néhány ipari vállalat, valamint a repülőtér környékén is vizsgálják.)

 

Sikértörténet

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetében külön osztály foglalkozik a kalászos gabona – búza, durumbúza, árpa, tritikálé, tönköly, tönke, alakor, beleértve a zabot is – nemesítésével és kutatásával. Az elmúlt évtizedekben 100 őszibúza-, 8 őszi durumbúza-, 5 tritikálé-, 2 őszi zab-, 1 tavaszi zab-, 1 tönkölybúza-, 2 alakor-, 1 tönke- és 1 őszi árpafajta született, a kutatók emellett több tritikálé-, őszi durumbúza-, tönkölybúza-, tavaszi árpa- és zabfajta honosításában is részt vettek. E fajták vetésterülete évente több százezer hektár Magyarországon, de több fajtát más európai országokban és Kanadában is termesztenek. További információk a témáról.
 

Paks aeterna

Az atomerőművek biztonságos üzemeltetése is elképzelhetetlen az alapkutatási eredmények nyomán kifejlesztett technológia nélkül. Az MTA Atommagkutató Intézetében gyártott eszközökkel monitorozzák például Pakson bizonyos radioaktív izotópok levegőbe és vízbe való kibocsátását. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai pedig a meglévő paksi blokkok biztonságos üzemeltetését segítik, és biztosítják az új blokkok létesítéséhez szükséges műszaki-tudományos hátteret.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek