A rovat kizárólagos támogatója

Természetesek,- vagy emberi eredetűek az alföldi szikes puszták? Félmillió hektár legelőre kellene természetvédelmi pásztor. Miért fontos Greta Thunberg korosztályának az etnobiológia? „Szarjál magadnak legelőt” – mivel egészíthetik ki a hortobágyi pásztorok, a gyimesi állattartók, és a mongol nomádok a tudományt? Ezekről is mesél podcastunkban Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus.

A parlagfű-allergia etnobiológussá tehet

Az ismert zöld diákaktivista Greta Thunberg korosztálya az első, akinek ki kell mondania, hogy nyugdíjas korára már nem fog normálisan működni a bolygónk – ez az április 22-i Föld Napja kapcsán a szomorú valóság. És hogy hogyan próbálhatnánk megóvni otthonunkat?  Ehhez tudnunk kell, hogy hogyan működik a természetben, a természettel élők sok generációs tudása. Ennek felkutatását végzi az etnobiológia, melynek egyik kiemelkedő hazai kutatója Sarkadi Péter mai beszélgetőpartnere.

Molnár Zsolt határoz

Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus a Vácrátóti Ökológiai Kutatóközpont Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoport-vezetője a Hortobágytól Mongóliáig sokfelé kutatott.

A beszélgetés témakörei:

– félmillió hektár legelőre kellene természetvédelmi pásztor ma Magyarországon. De kik is ők?

–  növényzeti örökségünk múltja (elsősorban az elmúlt 250 évben és elsősorban az Alföldön), a múlt ismeretében milyen természetvédelmi feladatok vannak, lassú és gyors ökológiai folyamatok egy tájban?

–  hortobágyi pásztorok, gyimesiek, mongol nomádok és szerb disznósgazdák hagyományos ökológiai tudása és ennek természetvédelmi relevanciája, miben más a tudomány mint tudásrendszer, és a hagyományos tudás mint tudásrendszer?

Miért működnek Olaszországban, Spanyolországban, és Dél-Franciaországban pásztoriskolák?

Miért hatékony a „közös tudás alkotás”, amikor pl. a pásztor, a kutató,- és a természetvédő adják össze tudásukat, tapasztalatukat?

Mi a térerő és a legeltetettség összefüggése Mongóliában?

Emberi vagy természetes eredetű a szikes puszta? Miért fajszegények az Alföld erdei?

Amikor a kutatás és a nyaralás összenő Gyimesben: a táj réti és erdei biomasszájára épül a gazdálkodás (tej, sajt, borjúhús, fa). Mit szóltak a gyereket a hajnali keléshez,- és a kaszáláshoz? Hogyan kapcsolódik a család, a magyar hagyományok és az ökológia?

A Hortobágy három emeletből áll: löszhát/löszgyep, alatta szikesek, és azalatt mocsarak. Miért „szaratták a legelőt” a hortobágyi pásztorok?

Hogyan vált kutatóvá, és miért kapta a Pro Natura Díjat 2013-ban?

Miért volt nagyon fontos a 7 éves MÉTA program, és annak egy további kutatása, amit a feleségével, Bíró Mariannával végeztek? Korabeli térképek és műholdfelvételek segítségével kiderítették, hogy több olyan élőhelytípusunk is van, aminek több mint 90 %-a eltűnt az elmúlt 200 év alatt: pl. az erdős sztyepp- tölgyes és a homoki gyepek. De arra is elsőként találtak bizonyítékot, hogy azokon a területeken, amelyek már az 1970’-es években védettek lettek, ott mára megállt a természetközeli vegetáció területi csökkenése, ezért is nagyon fontosak a védett területek.

Mi az a résztvevő adatgyűjtés?

Mit profitált a notinghami egyetemi egy éves ösztöndíjjal a kultúrtájkutatás terén?

A szemléletformálás területei:
természetről való tanulás
természetben való tanulás
természettől való tanulás.

A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)

Greenfo podcastok a Spotify-on Greenfo podcastok az iTunes-on

Podcastunk RSS-csatornája itt található.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek