Dől az atmoszférába az olajban és gázban gazdag Türkmenisztán területéről a metán, az a gáz, amely a közismerten veszélyes szén-dioxidnál sokkal hatékonyabban járul hozzá a globális klímaváltozást és felmelegedést okozó üvegházhatás fokozódásához. A jelenség több szempontból is bosszantó.
Részben azért, mert a gázmezőkről az atmoszférába jutó gáz annyit ront a környezet állapotán, mint Nagy-Britannia teljes CO2-kibocsátása, tavaly például 4,4 millió tonnányi földgáz került a légkörbe, így hiába igyekszik sok állam visszafogni a szennyezést, ha akadnak olyanok, amelyek egyáltalán nem törődnek a bolygó sorsával. (A 4,4 millió tonnás metánkibocsátás 366 millió tonna szén-dioxid hatásának felel meg, ez pedig több, mint a világ 17. legnagyobb kibocsátójának számító Nagy-Britannia éves „teljesítménye”. Magyarországról évente 64 millió tonna CO2 kerül a levegőbe.)
Az pedig különösen felháborító, hogy a szivárgást nagyon könnyen meg lehetne szüntetni: például a vezetékek karbantartásával, vagy a földgáz meggyújtásával, azaz elfáklyázásával”. Az égetés is környezetszennyező, ám az jóval kevésbé árt, mint a metán egyszerű kiengedése. A türkmének a szakértők szerint azért választják ezt a megoldást, mert ezt sokáig kevésbé lehetett észrevenni, mint a fáklyázást. Az utóbbi években azonban sorra bocsátják fel azokat a műholdakat, amelyek figyelik a metánkibocsátást, s a türkmének emiatt „buktak le” – írta a guardian.
Nyitókép: NASA műholdképe metáncsóvákról Hazartól keletre, Türkmenisztánban, 2022 októberében. Fotó: NASA/JPL-Caltech/AFP/Getty
