A rovat kizárólagos támogatója

Magyarország sok részén szaporodnak a kidobott díszkaktuszok. A mindenkinek rossz, de a szívós növények ellen nehéz küzdeni. Sőt! Még a törvények is a betolakodók pártját fogják. A 24.hu Kunbaracson követett egy biológus által vezetett csoportot, akik a környező kaktuszok irtásával töltöttek egy napot, és közben azt is megtudták, miért érzik ilyen jól magukat hazánkban az úgynevezett heverő medvetalp kaktuszok.

A Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság már jóideje foglalkozik inváziós növényekkel, az ezzel kapcsolatos információk terjesztésével, figyelemfelhívással, a médiában is. Az egyik ilyen legelső kisfilm a vaddohány (közönséges selyemkóró) elterjedéséről szólt, de egyes projektjeink is kapcsolódnak e témához, például az aranyvessző elterjedéséhez a Balaton-felvidéken.

Most a 24.hu kisfilmjét szeretnénk a figyelmetekbe ajánlani, melyben Csecserits Anikó Tagtársunk, biológus, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa mutatja be a heverő medvetalp “kunsági kaktuszt”, melynek országszerte ma már 60 előfordulási helyét ismerjük. A kisfilm a növények a talajból történő eltávolítását is mutatja, egy fáradságos, majdnem sziszifuszi munkát. Anikó közérthetően és érdekesen vázolja fel, hogy miért fontos a nem őshonos fajok fellelése, terjedésük monitorozása és a hazai fajok életterének megvédése velük szemben.

Az inváziós fajok most számos helyen témává váltak, nem csak a Kunságban, hanem nagyobb- és városok bel- és külterületein is.
Ez a tudatosság fontos, és örülünk, hogy a téma a kisfilm révén is több publicitást kap. Anikónak és munkatársainak köszönjük és gratulálunk!

Aki kaktuszok előfordulási helyeiről bejelentést szeretne tenni, az megteheti a Kaktuszok a természetben fb-csoportban 
Témához kapcsolódik: a Qubit “Kaktuszt láttál, jelents fel!” cikke is.
Még nem a klímaváltozást jelzik a magyarországi kaktuszok, de sok bajt okozhatnak

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek