A rovat kizárólagos támogatója

Megújuló energiaforrások támogatási lehetőségei az Európai Unió Strukturális Alapjaiból

Az Európai Unióhoz csatlakozó közép-európai államok közül mindössze Csehország, Magyarország és Szlovákia stratégiai terveiben szerepel a megújuló energiaforrások hazai támogatásának EU-s forrásokkal való kiegészítése. A többi ország még ennyit sem tesz meg az “új” energiaforrások elterjedésének előmozdítására – állítja legújabb tanulmányában a CAN CEE.
Hét közép-európai környezetvédő szervezet a CAN CEE (Climate Action Network Central and Eastern Europe) keretében elemzést készített, melyben a megújuló energiaforrások és az újonnan megnyíló Strukturális Alapok, mint finanszírozási lehetőség relációját. A Csehország, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország Szlovákia és Szlovénia közreműködésével elkészült tanulmány fő tanulsága, hogy ezen országok is jelentős megújulós (elsősorban biomassza és szél) potenciállal rendelkeznek, csakhogy a hazai források nem elegendőek a jelenlegi energiatermelési trendek megváltoztatására.
A Strukturális Alapok jelentős pénzforrást teremtenek a különböző területeken megvalósuló beruházásokhoz, de ahhoz, hogy ebből a megújulók is részesüljenek, egyértelmű feladat-rangsorolásra van szükség. Ennek hiánya eredményez olyan ellentmondásokat, melyek hátráltatják a megújulók a Strukturális Alapokból való részesedését, és a finanszírozás eltolódik a környezeti szempontból kedvezőtlenebb beruházások irányába.
További problémát jelent a megújulós beruházások megvalósításához szükséges tapasztalatok, ismeretek és kompetens személyek hiánya.

A magyar részt elkészítő Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület munkatársai szerint hazánk esetében az elsődleges problémát a megújulók Strukturális Alapokba való integráltságának alacsony foka jelenti. A Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program (KIOP) egyik intézkedése ugyan kifejezetten a megújulók támogatásával foglalkozik, a többi operatív programban alig kerülnek megemlítésre ezen energiaforrások, holott éppen decentralizált voltukból adódóan járulhatnának hozzá a regionális, illetve az agrár és vidékfejlesztési operatív program vagy akár a vállalkozásfejlesztési program célkitűzéseihez (munkahely-teremtés, vidék népességmegtartó képességének fokozása, stb.). További intézkedésekkel lehetne kedvezőbbé tenni az önkormányzati szektor számára a pályázati és beruházási feltételeket, és százalékos formában kellene meghatározni a közös forráskeretből finanszírozandó megújulós és energiahatékonysági projektek arányát. Mivel a jelenlegi tervezési időszak 2004-06-ig érvényes a tanulmány szerzői reménykednek, hogy az ezt követő időszak programozási dokumentumaiban, azok készítői a megfogalmazott problémákra megoldást találnak majd.

További információ: Kasza György Programvezető – Megújuló energiaforrások Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület
+36 1 411 35 25 gykasza@energiaklub.hu
 Kőrös Gábor Programvezető – Megújuló energiaforrások Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület
+36 1 411 35 28 kori@energiaklub.hu
 A teljes (angol nyelvű tanulmány) itt tölthető le: http://www.energiaklub.hu/doc/hirek/h-20041403563037-218.pdf

2004.03.31.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás