A rovat kizárólagos támogatója

Jan Pronk, holland környezetvédelmi miniszter, az ENSZ keretén belül folyó klíma-tárgyalások elnöke új kompromisszumokat javasol a Kyotoi Jegyzőkönyv szabályaival kapcsolatban. Az ajánlat célja, hogy rávegye az Egyesült Államokat a szerződéshez való visszatérésre.
Az április 12.-én nyilvánosságra hozott, a globális felmelegedés korlátozását megcélzó tervet ma vitatják meg egy zárt minisztériumi találkozón New Yorkban.Pronk új ajánlata szerint a 39 iparosodott ország számára a Kyotoi Jegyzőkönyvben az üvegházhatású gázokra meghatározott kibocsátási határértékek változatlanok maradnának, viszont a határérték elérésére rendelkezésre álló eszközök kibővülnének.A jegyzőkönyv szerint 39 ipari ország megállapodik a globális felmelegedéssel kapcsolatba hozható okozó hat üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentéséről. Átlagosan 5,2 %-al kell az 1990-es szinthez képest csökkenteniük a kibocsátásukat 2008 és 2012 között. Több, mint 150 ország, köztük az Egyesült Államok is, aláírta, de nem ratifikálta a jegyzőkönyvet.
-Tavaly novemberben megakadtak a tárgyalások a jegyzőkönyvről, s több „rázósabb” témáról nem született megállapodás – nyilatkozta Pronk, de kiemelte, hogy történtek „fontos eőrelépések”.
Az Egyesült Államok elnőke, George W. Bush a múlt hónapban kijelentette, hogy nem támogatja a Kyotói Jegyzőkönyvet, ezzel tiltakozások egész viharát indítva el. Az európai országok, Kína, Oroszország, Irán, Japán és Kanada egyaránt megfogadták, hogy folytatják a klímaegyezmény előrevitelét az USA ellenállásának dacára.
Pronk új javaslatának célja, hogy megoldást találjon az USA által felvetett ellenvetésekre. Nem adna meg felső értéket azon rugalmas módszerekkel kapcsolatban, amelyeket az ipari országok céljaik elérésére használhatnak; ez volt az egyik, az USA és az Európai Unió között nézetkülönbsét okozó pontok közül. Az EU azt akarta elérni, hogy az ipari országok kibocsátásuk csökkentésének legalább a felét határaikon belül hajtsák végre, az USA viszont nem akart felső határt a más országoktól való „kibocsátáspontok” vásárlására.
Pronk terve megengedné, hogy az államok beszámíthassák az erdeikben és termőföldjeiken tárolt szén-dioxid egy részét- ez egy másik fő követelése volt az Egyesült Államoknak.
Az országok élhetnének az erdőültetés és a letarolt földek újraerdősítésének lehetőségével is a legfontosabb üvegházgáz, a szén-dioxid (CO2) megkötésére.
A Bush-kormány ellenállásának további indoka a fejlődő országok kibocsátás-csökkentésének támogatása volt; erre megoldásként Pronk azt javasolja, hogy 2005-ig hozzanak létre egy egymilliárd dolláros alapot a fejlődő országok támogatására. A különböző nemzetek hozzájárulásának mértéke az 1990-es CO2-kibocsátással lenne arányos. Az Egyesült Államoknak, amely a világ üvegházgáz-kibocsátásának 25%-áért felelős, kb. 250 millió dollárt kellene fizetnie.

Az „erdőirtást megelőző” programok finanszírozása nem lenne megengedett. Viszont erdőmegőrzés, lepusztult talajú területek rehabilitációja és a sivatagok terjedése elleni küzdelmet segítő programok méltók lennének a támogatásra.
A földhasználatnak, a földhasználat megváltoztatásának és az erdészeti döntéseknek tudományos alapokon kell nyugodniuk.
-Az én javaslatom középútnak nevezhető- nyilatkozta Pronk a holland hírszolgálatnak, az ANP-nek.
Pronk szerint a siker esélyének növelése érdekében, klímakonferenciákat kell kezdeni, amelyeken az irányelvek megtárgyalása mellett a technikai kérdéseket is meg lehetne vitatni.
Csütörtökön az Egyesült Államok, Kanada, Európa, Japán, Ausztrália és a fejlődő országok G-77-es csoportjának vezető hivatalnokai fognak találkozni New Yorkban, hogy megvitassák az új terveket. 41 kormány képviselői fognak informális tanácskozásokat folytatni Pronkkal New Yorkban április 20. és 21.-én.
A Kyotói Jegyzőkönyv addig nem fog hatályba lépni, amíg az országok legalább 55 %-a nem ratifikálja, s ezek együttesen legalább 55 %-át bocsátják ki a hat üvegházgáznak. Románia az első és idáig az egyetlen ország, amely ratifikálta az egyezményt március 19-én. Ez az ország az egyezmény hatályba lépéséhez szükséges 55 %-nyi gázból csupán 1,2 %-ot bocsát ki.

Pronk javaslatának teljes szövege elérhető az ENSZ klímaügyi honlapján:
unfccc

HÁGA, Hollandia, 2001 április 12. (Lycos Environment News)

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás