Az Északi-sarkvidék egyelőre semleges övezet, ám az éghajlatváltozás és az országok közötti konfliktusok felülírhatják az eddigi nemzetközi érdekeket. A bizonytalanságokat a jégtakaró olvadása mellett a legnagyobb sarkvidéki állam, Oroszország nemzetközi elszigetelődése okozza.
Tágabb kontextus: az Északi-sarkvidék alatt olaj és más ásványkincsek rejtőznek, amelyek fokozatosan kiszabadulhatnak a jégtakaró fogságából. A területet egyelőre egyetlen ország sem ellenőrzi, ám Oroszország, Kanada és Dánia egyre több érvet sorakoztat fel az ottani szuverenitása mellett.
Számokban: Kanada közel kétmillió, Oroszország 1,6 millió, Dánia 900 ezer négyzetkilométernyi sarkvidéki területtel kapcsolatban fogalmazott meg igényeket. Több mint 700 ezer négyzetkilométeren – ez nagyjából Chile kiterjedésének felel meg – több helyen átfedésben vannak egymással az országok követelései.
Reakciók: az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett az Északi-sarkvidéki Tanács és térség semlegessége iránt. A tanácstagok közül Oroszország ráadásul egyedüli NATO-n kívüli tag maradhat, Finnország ugyanis április elején belépett a katonai szövetségbe, Svédország csatlakozását pedig Magyarország és Törökország ugyan egyelőre blokkolja, de meglepő lenne, ha ez így is maradna.
Mi következik? Kérdés, hogy néhány évtized múlva mekkora értéke lesz a sarkvidéki ásványkincseknek, azok mennyisége, minősége sem ismert pontosan. Az érintett országok továbbá nemcsak azok kitermelésében, hanem védelmében is érdekeltek lehetnek, a környezetvédelem szempontjából ugyanis kritikus térségről van szó.
