A rovat kizárólagos támogatója

A falvak jövőjét is féltik a dél-somogyi családi gazdálkodók. Kimaradtak a családi gazdálkodók, az őstermelők a helyi agrárgazdasági bizottságokból, kinek az érdekeit fogják így képviselni a létrejött testületek? – kérdezték babócsai családi gazdálkodók, azt állítva: Bolhón és Barcson is hasonló módon zajlott a bizottságok megválasztása.

– Egy lapot kifüggesztettek a bizottság-választásról az önkormányzatnál, ennyivel elintézettnek vették a tájékoztatást – mondta a babócsai Kovács István. – Mi, kistermelők azt sem tudtuk, mi lesz, hogyan lesz. A helyi Határőr Zrt. vezetői azonban jólinformáltként még a helyi kamarai tagok névsorát is megkapták az agrárkamarától, végigjárták őket és meghatalmazásokat kértek tőlük a szavazáshoz Könnyen tehették, sokan függő viszonyban vannak a zrt.-vel… Így történhetett, hogy az ötfős bizottságba négyen is bekerültek: az elnökasszony, két főrészvényes, meg a főagronómus felesége. Az ötödik egy gazda lett, nyilván a látszat kedvéért. Ők képviselik majd a helyi gazdák érdekeit?

A helyi földvédelmi bizottságok a földtörvény értelmében vétójoggal rendelkeznek majd akkor, amikor eldől, hogy kik juthatnak helyben földhöz. Ez a bizottság vajon kinek az érdekeit képviseli majd? Nem elég, hogy az állami földbérlet-pályázaton is hoppon maradtak a helyi családi gazdálkodók, ezzel már teljes egészében megpecsételődött a jövőnk. Nekünk nem volt lehetőségünk felkészülni a választásra, a zrt. vezetőinél volt az információ, s mint mindig, az információ ma is hatalom. De vajon ezt akarja a kamara, a kormány? Nem arról volt szó, hogy a gazdák érdekei mindenek előtt?

Kovács István egy közelmúltbéli nagybajomi agrárkamarai fórumra emlékeztetett, ott is többször elhangzott: „a gazdák érdekében”. – Most már meg kell hogy kérdezzem: ki a gazda? A zrt.-főrészvényesek, akik csak a milliókat veszik föl, vagy az, aki fölül a traktorra és túrja azt a kis földjét? Tudatni szeretnénk a vidéki emberekkel, hogy figyeljenek oda, mert a „zöldbárók” megint mindent elhappolnak előlük. Nekem már megüzenték, hogy a „szálkereszt a homlokomon van”, mert ki merem nyitni a számat, de nem félek. Ez a réteg bízott az ígéretekben, de már látszik, hogy a szép szavaknak pont az ellenkezője történik. Tudják egyáltalán a kormányzati emberek, hogy mi folyik vidéken? Sejtik, hogy készül a falu „halálos ítélete”? Babócsán a Határőr Zrt. hegemóniára tör, harminc dolgozóval és húsz irodistával van már most is vagy négyezer hektárjuk, de még nem elég nekik. Az a baj, hogy nem látjuk a kiutat. 
Agrárbéke? A minisztériumból lehet, hogy így látják, végül is mifelénk is agrárbéke van, de ez csak egy szűk érdekcsoport békéje. Közben minden pénz kiáramlik a faluból, nem marad helyben semmi – és senki…
 


Lentről nem lehet szólni 
A bábonymegyeri választás is teljesen hasonlóan zajlott le, mint a babócsai – reagált cikkünkre a Bábonymegyeren gazdálkodó Horváth János.
– Tengődön tartották a napokban az ottani és a bábonyi bizottság megválasztását is – mondta Horváth János. – Az előbbivel öt perc alatt végeztek, a miénkre egy óra is majdnem kevés volt. Persze, előre le volt rendezve minden, de mi azért sorstársammal, Gál Ferenccel együtt nem hagytuk szó nélkül, elmondtuk a véleményünket Gombos Sándor megyei agrárkamarai elnöknek is, aki megjelent a választáson. A falugazdásztól tudtuk meg teljesen véletlenül, hogy lesz ez a választás. Tizennyolc agrárkamarai tag van Bábonymegyeren, ők a szavazásra jogosultak, de csak kilencen mentünk el Tengődre.
Horváth szerint nem meglepetés, hogy kik kerültek be végül a bábonymegyeri bizottságba. – Ágh János helyi nagybirtokos, további két embere, valamint egy asztalos, akinek kevés köze van a földhöz. Ugyanazt kérdezzük mi is, amit a babócsaiak: ez a testület fogja majd képviselni a kis családi gazdálkodók, egyáltalán, a falu érdekeit? Az agrárkamara tisztségviselőinek a megválasztását nemrég ugyanezért kifogásoltuk: arról volt szó, hogy alulról építkező szervezet lesz, valójában azonban előre le volt „vajazva” ott is, hogy kik kerüljenek be. Ezeknek az új bizottságoknak a megalakulását is üdvözöljük, legyen ilyen is. Mi egyébként nem akartunk semmilyen pozíciót Gál Ferenccel, de azt nagy bajnak tartjuk, hogy már megint a „felsőbb akaratot” erőltetik rá a gazdatársadalomra, akik „lent” vannak, azoknak úgy tűnik, semmibe se lehet beleszólása.


„A helyi érdekek megtárgyalására és képviseletére”

Kerestük Radicsné Hegedűs Tímeát, a babócsai Határőr Zrt. elnökét, kérdéseinket e-mailben is elküldtük. Telefonon arról tájékoztatták lapunkat a zrt.-nél: kár keresni az elnökasszonyt, mert nem kíván reagálni. A somogyi agrárkamara email-címére eljuttatott kérdéseinkre későbbre ígértek választ.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) honlapján azonban találtunk egy friss, éppen témánkba vágó tájékoztatót. „Folyamatosan alakulnak meg a települési agrárgazdasági bizottságok. Ezen bizottságok megalakulására azért van szükség, hogy egy-egy település gazdálkodói számára megfelelő fórumot tudjon biztosítani minden olyan szakmai kérdés megvitatására, amely első sorban a helyi érdekek megtárgyalását és szükség szerint képviseletét kell hogy előtérbe helyezze – írja a NAK. – Az agrárgazdasági bizottságok alakuló üléseit a helyben szokásos módon, illetve elektronikus úton közzétett meghívó útján is össze lehet hívni.”
A tájékoztató szerint a most alakuló települési agrárgazdasági bizottságok automatikusan nem fogják kiváltani az új földforgalmi szabályozási rend keretei között felállítandó helyi földbizottságokat, csak ott, ahol nem alakulnának ilyenek, illetve nem működnének. – írta a sonline.hu.

 

Az „oligarcha” – A szerző kommentárja

Íme, az oligarcha – mutatott rá a földprogramért felelős államtitkár a háromezredik földbérlet-pályázati nyertesre a minisztériumban tartott sajtótájékoztatón. Persze, hogy egy fiatal zalai családi gazdálkodóra.

Néhány adat Ángyán József készülő ötödik földjelentéséből: Somogyban a földbérlet-pályázatok közel felét három nagy érdekeltség nyerte, a bábonymegyeri Ágh János és családja, a Raskó György nagybirtokos, egykori államtitkár érdekeltségébe tartozó kft., valamint egy somogyszobi cég, belga származású tulajdonossal. Ők az összes bérbeadott somogyi terület 45, a földaranykorona-érték 42 százalékához jutottak, míg a 20 hektár alatti 33 nyertes a terület 14 százalékán osztozhat.

Hasonlók az arányok Zalában, Fejérben, vagy akár Borsodban is. Ha valaki valódi oligarchákra is kíváncsi…

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek