A rovat kizárólagos támogatója

Eredetileg – 2014 óta – úgy tudhatták az építkezést tervezők, hogy 2021-től már csak közel nulla energiaigényű épületre kaphatnak használatbavételi engedélyt, illetve tudomásulvételt. A legújabb jogszabálymódosítás azonban – immár többszöri haladékot követően – most már egészen 2024 júniusáig teszi lehetővé az energetikai szempontból kevésbé korszerű lakóházak és egyéb épületek használatba vételét – olvasható az Építésijog.hu portál cikkében, mely amellett is felsorakoztat érveket, hogy a jogszabályi előírásoktól függetlenül érdemes a „közel nulla” követelményszintnek megfelelően építkezni.

Elég-e nyolc év felkészülési idő? 
A 20/2014. (III. 7.) BM rendelet – az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján – több lépcsőben szigorított a hőátbocsátási és energiahatékonysági követelményeken. Az EU követelményeinek megfelelően 2021-től már csak közel nulla energiaigényű épület kaphatott volna használatbavételi engedélyt, függetlenül az épület tulajdonosától, használójától, és az építési engedély iránti kérelem beadásának időpontjától. Látható, hogy az építtetőknek több mint nyolc évük volt arra, hogy felkészüljenek a magasabb szintű energetikai követelményekre.

A közel nulla energiaigényű (KNE) épületekre vonatkozó követelményt nem teljesítő új épületek először – 2021. január 6-tól hatályosan – fél év haladékot kaptak, majd 2021. márciusban a határnapot további egy évvel eltolták. Így az építtetők 2022. június 30. napjáig még megszerezhették a használatbavételi engedélyt, tudomásulvételt vagy hatósági bizonyítványt. Most a jogalkotó további haladékot adott az egyszerű bejelentéssel épített lakóházak használatbavételére: az egyszerű bejelentéses lakóépületeknek a közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigénnyel kapcsolatos előírásokat csak 2024. június 30-tól kell teljesíteniük. Az eredeti 2020. december 31-hez képest így már három és fél év a csúszás.

A jogalkotó választhatta volna azt is, hogy az építési engedélyhez kötött épületek esetében megtartja a korábbi, már egyébként is meghosszabbított határidőt, de nem ez történt. A 2022. augusztus 17-e után a lakóparkok, ipari épületek esetében is lehetőség van arra, hogy közel nulla energiaigényű követelményeknél korszerűtlenebb épületek kapjanak használatbavételi engedélyt. A kormányrendelet szerint 2024. június 30-ig a 2020. december 31. napján hatályos épületenergetikai előírásokat kell alkalmazni, azzal, hogy az építtető választhatja a közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigénnyel kapcsolatos előírások alkalmazását is.

Miért érdemes a közel nulla energiaigény követelményeit teljesíteni? 
Mint az Építésijog.hu szerzői emlékeztetnek, az érvényben lévő költségoptimalizált követelményszint és a legújabb, közel nulla energiaigény követelményei a határolószerkezetekre, például falakra, nyílászárókra, tetőkre vonatkozóan azonosak. Két dologban viszont lényegesen különböznek a követelmények. Az egyik az Összesített energetikai jellemző (Ep) követelményértéke, valamint a megújuló energiaforrás alkalmazására vonatkozó követelmény. A KNE épületek fajlagos hőveszteségtényező követelménye is szigorúbb, mint a költségoptimalizált követelmény. Ez praktikusan azt jelenti, hogy egységnyi fűtött térfogatra vonatkoztatva kevesebb transzmissziós hőveszteség engedhető meg KNE épület esetén.

Az összesített energetikai jellemző az épület energiafelhasználásának hatékonyságát jellemző számszerű mutató, amelynek kiszámítása során figyelembe veszik az épület telepítését, a homlokzatok benapozottságát, a szomszédos épületek hatását, valamint más klimatikus tényezőket, az épület hőszigetelő képességét, épületszerkezeti és más műszaki tulajdonságait, az épülettechnikai berendezések és rendszerek jellemzőit, a felhasznált energia fajtáját, az előírt beltéri légállapot követelményeiből származó energiaigényt, továbbá a sajátenergia-előállítást.

hőveszteség épületrészenként

A követelményértékben például lakóépületek esetében akár 40% különbség is lehet, ami azt jelenti, hogy az az épület, ami nem felel meg a közel nulla energiaigény követelményeinek, lényegesen több energiát használhat fel az üzemelése során, amit a lakónak a fűtési és hűtési energiaszámlákban kell megfizetnie. Ezért az az építtető, aki a határidőmódosítással most döntési helyzetbe kerül, akkor jár el logikusan, ha nem csak az építési költségeket, hanem a várható üzemeltetési költségeket is összehasonlítja – hívja fel a figyelmet a cikk. 

Mint a szerzők fogalmaznak: „Az összesített energetikai jellemző költségoptimalizált követelményszint esetén az épület felület-térfogat arányától függ és értéke maximum 110 és maximum 140 kWh/m2év érték között mozog. Közel nulla energiaigény esetén maximum 100 kWh/m2év a határérték. Azt se felejtsük el, hogy állami támogatások esetén a feltételek szigorodnak, a megkövetelt BB kategória mellett az ingatlan primer energiafelhasználásának felső korlátja első körben 90 kWh/m2, év volt, később ezt 80 kWh/m2év értékre szigorította az MNB a Zöld Otthon Építési Programban.

Tehát olyan eset is előfordulhat, hogy az építtető az építési költségek csökkenését várja a KNE követelmény alóli mentességtől, de az épület a megengedőbb költségoptimalizált feltételek miatt elesik az állami támogatás vagy hitel lehetőségétől.
Ekkor egy 80 kWh/m2év primer energiafelhasználású ingatlan helyett egy 140 kWh/m2év primer energiafelhasználású ingatlant üzemeltethet. És bár a primer energiaigény nem azonos az épület tényleges energiafelhasználásával, abban biztosak lehetünk, hogy a számított 75%-os többlet (140/80) az energiaszámlákon is nyomot fog hagyni.

Részletesebben, pontos jogszabályi hivatkozásokkal az Építésijog.hu cikkében >> 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás